Alma, körte, cseresznye, barackok, szilva, meggy: őshonos gyümölcsfajtákból vásároltak be a kelédiek, a kastély valamikori angolkertjét alakították át gyümölcsösnek. A Zala megyei Tilaj községben közmunkaprogramban nevelik a csemetéket, onnan hozták a hatszáz fát – mondta el Feiler Ferenc, Keléd polgármestere.

– Ha kimegyünk egy faluba, az önkormányzat faültetése jellemzően szimbolikus, persze fontos a példaadás. Ahol viszont hatszáz fát ültetnek, az nem csak szimbólum, munkát ad a helyieknek – méltatta V. Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője tegnap, amikor egy koszosalma-csemete elültetésében segédkezett. Úgy fogalmazott, kedvére való az irány, hogy a klímaváltozás kihívásai közepette előtérbe helyezik az őshonos gyümölcsöt. – Vannak településvezetők, akik fönn ülnek a bakon, integetnek, nem irányítják, merre megy a szekér. Keléd polgármestere viszont nem hivatkozik sem korszellemre, sem más nehézségekre, vezet – mondta az országgyűlési képviselő. 

Sokszor jár erre, de mindig rácsodálkozik a lendületre és a jobbnál jobb ötletekre – mondta Marton Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke.

Nyolc éve a Start programban kezdték a települési, önkormányzati szintű gazdálkodást, most 41-en dolgoznak a Belügyminisztérium koordinálásában zajló programban – mondta a polgármester. Állami földet kaptak a kezdéshez, jövőre már 31 hektáron gazdálkodnak. Vetnek búzát, árpát, de kísérleteznek is, hiszen három hektáron édesburgonya, egy hektáron sztévia, jázminpakóca terem majd. Az idei termésből az uborkát emelte ki Feiler Ferenc, hiszen a szokásos 3 tonna helyett csaknem 11 tonnát szedtek a 2,5 kilométeres kordonos vetés eredményeként. A savanyítóban nem győzték, üvegekbe, hordóba került a 2020-as kelédi uborka. És van aszaló, lekvárfőző, lékészítő, lesz kapacitás a feldolgozásra, ha most elültetett gyümölcsfák termőre fordulnak néhány év múlva.

VAOL