Pénteken mutatták be a vasvári sportélet 100 évét feldolgozó könyvet, ezzel Vasvár Városi Sportegyesület jubileumi évét. A kötet megjelenését Kovács Tilda polgármester és Németh Attila egyesületi elnök mellett V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár, a város egykori polgármestere is üdvözölte:

"Már kezembe vehetem a vasvári sportélet 100 évét bemutató kötetet, mégis, még most is ott bujkál bennem a kérdés: Sport és könyv? Könyv és sport?

Hogyan férhetnek meg egymás mellett, egymásban a mozgás és az állandóság; az erőfeszítés és az ellazulás; a közönség moraja és egy csöndes zug, az izgalom és a nyugalom? Vajon könyvoldalakon vissza lehet adni azokat az érzéseket, hangulatokat, amik a pályán, a lelátón, a teremben, a meccsen, a versenyen születtek?

Sporttörténetet írni nagy kihívás, még Karinthy Frigyesnek is szüksége volt minden humorára, hogy nekilásson. Olyannyira, hogy a Sport és testészet című írásában sokkal több lett a humor, mint a sport. Azt írja, a sportokat már a régi görögök is ismerték. Nyilvánvalóan bizonyítják ezt a megmaradt görög és római szoborművek, melyeknek hol a keze, hol a feje hiányzik, hol a hasuk van belökve, hol a bordájuk kirúgva?

A vasvári sportélet - bár tiszteletre méltó 100 évet mondhat magáénak -, annyira mégsem öreg, hogy nyomában antik szobrokat, torzókat találjunk. A vasvári sport emlékei ugyanis még nem kövültek meg, épp ellenkezően: élénken itt élnek a helyiek emlékezetében, sőt ma is alakulnak, formálódnak, bővülnek.

Épp ezért a kötet szerkesztőinek még nehezebb dolguk volt, amikor ezeket a bennünk-velünk élő küzdelmeket, sikereket, legendákat és izgalmakat öntötték szavakba. Hogy mégis sikerült nekik, arra bizonyíték ez a kézzel fogható kötet: sorok, oszlopok, bekezdések, oldalszámok, margók rendezik keretbe a tartalmat.

A nyomdatechnika azonban nem mindenható. Azt hiszem, ez a rendszer csak addig tudja keretek közé szorítani a 100 évnyi történetet és élményt, ameddig ki nem nyitjuk a könyvet. Akkor aztán megelevenednek a betűk, megmozdulnak a képek, sőt azon sem csodálkoznék, ha egy-egy oldalon sípszót vagy labdapattogást hallanánk.

Nem mondom, Karinthy Frigyes művében is magunkra ismerhetünk itt-ott: ő olyan sportágakat említ, mint hozományvadászat, baklövés, vagy épp a húzódzkodás? az adófizetéstől. De azt hiszem, a vasvári sportélet 100 évét feldolgozó könyv sorai között sokkal otthonosabban érezzük majd magunkat.

Itt ismerős arcokra, ismerős anekdotákra, közös élményekre és közös emlékekre bukkanhatunk, amelyek így, kötetbe rendezve, egymást erősítve bizonyítják, hogy a vasvári közösségi életnek szerves része a sport, s hogy a sport történetében is helye van a vasváriaknak."