A dunántúli Csákvár negyvenéves szeszfőzdéjének felújítása alkalmából tartott avatón vett részt V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár szeptember 28-án. A politikus a magyar pálinkáról mint hungarikumról szólt,  s üdvözölte, hogy a korszerűsödő kereskedelmi főzdéknek köszönhetően a talponállók italából az elegáns vacsorák kedvelt különlegességévé avanzsált e tradicionális termékünk.

Valaha minden faluban működött szeszfőzde, s legtöbbje meglehetősen vitatott minőségű pálinkát állított elő. Mára megváltoztak hazánkban a pálinkafogyasztási szokások, s az immáron levédett nevű és hungarikum termékként nyilvántartott pálinka sem azonos a régi "kerítésszaggatónak" csúfolt alkohollal. Reneszánszát éli a sokféle gyümölcsből előállított ital, mondta el Viszló Levente tulajdonos, aki 1993-ban vásárolta meg a községtől az eladásra kínált főzdét. A kereskedelmi, a magán- és a bérfőzés jól megfér egymás mellett, s a pálinkafőzés liberalizációja is elérte a célját, jelentette ki V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár.

A korábbi "pancsolt" italok helyett jó minőségű pálinkát fogyaszt adómentesen a család, a legális otthoni főzés szintén hasznára vált a színvonalnak. E nemzeti italunk versenyre kelhet a konyakkal és a whiskyvel, fűzte hozzá V. Németh Zsolt. Megidézte avató beszédében a néphagyományban szerepelő pálinkát, a hozzá fűződő tréfás és humoros legendákat, rítusokat. Az európai uniós ellenvélemények ellenére továbbra is kitart a kormány a bérfőzőkben és az otthon előállított pálinkák adómentessége mellett - hangsúlyozta. Bejelentette: októberben hét milliárd forintot tartalmazó pályázati forrást nyit meg az agrárkormányzat mezőgazdasági vállalkozásoknak, nem mezőgazdasági tevékenységre. A pénzt élelmiszeripari beruházásokra, köztük szeszfőzdék építésére, felszerelésére is fordíthatják a nyertesek. 

A csákvári főzde korszerűsítésénél az energiatakarékosság és a fenntarthatósági szempontok is szerepet kaptak, mondta el Viszló Levente. A tulajdonos magyar gépeket vásárolt, s saját fejlesztésű fűtési rendszert alakított ki a helybéli kivitelezőkkel. A nagy energia- és vízigényű pálinkafőzéshez napraforgótöreket és mezőgazdasági aprítékot égetnek el a technológia során, a hulladékhővel állítják elő a technológiai és fűtésre szánt meleg vizet, ezzel is csökkentve a környezetterhelést. A bérfőzés mellett saját, ritka és különleges gyümölcspálinkákat is főznek családi fogyasztásra, kísérletképpen: vadcseresznyét, cigánymeggyet, barkócaberkenyét.

(Zsohár Melinda)