Negyvenmillió forint jut a körmendi Batthyány kastély falkutatására és felújítására, a pénz segíthet megállítani a gyors romlást. Az összegről az országgyűlés a 2012. évi költségvetés módosító indítványairól tartott szavazásán döntött.

A körmendi Batthyány kastély a legértékesebb nemzeti vagyontárgyaink egyike, tulajdonosa az állam. Sajnos, nem a legjobb tulajdonos, mivel az épületegyüttes állaga romlik, a főszárnyon egyre gyorsul az erózió. Talán erre is gondolt az országgyűlés, amikor Bebes István és V. Németh Zsolt képviselők javaslatára az egyik decemberi ülésen 40 millió forint átutalásáról döntött a Batthyány-kastély javára. Ezt a pénzt egyébként a budai vár 1,5 milliárdos felújítási alapjától vették el. Vagyis jól lobbizott a két vasi honatya. Igaz, az ilyen tárgyú módosító javaslatukat a parlament már korábban elfogadta, de gazdasági nehézségekre hivatkozva, konkrétan: költségvetési zárolás miatt, az átutalás elmaradt.

 Bebes István polgármesterrel járjuk a helyi léptékeket messze meghaladó komplexumot. Amikor még működött a Cipőgyár, fel sem tűntek a nagy méretek. Kiváltképp a főépületé, amelyet hosszú évekig főiskolai kollégiumként használtak. A Batthyány kastély sorsa iránti aggódás szinte minden körmendi lelkületében ott van, hiszen ezen ősi család tettei alapozták meg a mindenkori közgondolkodást. A négyszáz éves múltra visszatekintő főnemesi família az ország egyik legszebb kastélyát építette fel a Rába partján, amely sokáig szellemi központ is volt. Itt tartották meg az első hazai református zsinatot, itt alapozták meg a Magyar Tudományos Akadémia felépítését célzó pénzgyűjtést; a 48-as szabadságharc után ide húzódott vissza jegyzőnek Széll Kálmán és itt elmélkedett az ország kiegyezéséről Deák Ferenccel.

 - Mindez kötelez, így az önkormányzat sohasem feledkezett el a kastélyról - mondja Bebes István, majd megnézzük a főépület falait. A romlás ijesztő, a vakolat rég lehullt, a téglákat kikezdte az időjárás. De nem sokkal jobb a helyzet a könyvtári részen,vagy a főkapu melletti épületnél sem. Azt is látni, hogy az abklakok hézagosak, az eső becsap, rohasztja a padozatot, a plafont.

 - Abban bízunk, hogy a negyven millió mielőbb célba ér, eljut hozzánk - folytatja a polgármester, aki hosszasan sorolja a teendőket. - Tény, hogy a város ereje és pénze kevés a felújításhoz de még a karbantartáshoz is. A működtetés pedig csak központi segtség révén lenne megoldható. De előtte még az a feladat, hogy megmaradjon a kastély.

  - A város megtette, amit megtehetett: a komplexum környékén méltó, európai nívójú környezetet teremtettünk. Gondolok itt a megújult Szabadság térre, az új parkolókra, a közlekedési rend változásaira, kerékpárutakra, az új körforgalomra. Ez már több mint egymilliárdos városfejlesztési tétel, hála a sikeres pályázatoknak. A kastély viszont országosan is nagy falat. Úgy vélem, uniós segítséggel lehetne úrrá lenni a mai gondokon - mondja Bebes István, majd kinyittatja a nagy kaput (fura mód nem helyi, hanem egy budapesti cég őrzi a komplexumot) és benézhetünk a díszterembe. A pénzből, halljuk, falkutatásra is költenek majd.

- Ott lesz érdemes keresi, ahol már látszódnak a freskók, vagy töredékek. Ez a dolog szellemi-művészeti része. Amíg ezt be nem fejezték, felújítási terv sem készíthető. Mi azt reméljük, hogy jövő tavasszal elkezdődhet a falkutatás, majd azt követően gyors tempóban és helyi erőkkel a tényleges felújítás.

 Bebes István polgármester a leromlott állagú kastély gyors felújítására számít a lobbi-pénzből.

 A város már eddig is sokat költött a kastélyra, ott működteti a színháztermét, múzeumát, kiállító helyiségeit. Nyaranta az udvaron művészeti csoportok, alkotótáborok ténykednek. Mégis, mi lehetne a fő profil? A legtöbb szakember szerint az átfogó felújítás után (ez milliárdos tétel!) ide koncentrálhatnák az egész Európát behálózó Batthyány-család materiális és szellemi örökségét. Ez akár közös európai üggyé lehetne.

Forrás: vasnepe.hu

Szerző: Kozma Gábor

Fotó: Kiss Teodóra