Győrváron, hagyományteremtő szándékkal rendezte meg az I. Birkás Pálinkafesztivált a Birkás István vállalkozó, aki baráti körére támaszkodva, gazdag programmal várta saját telkén a vendégeket. Napközben a helyi termékek vásárán volt a hangsúly. Az eseményre- melynek rangját a Pálinka lovagrend  látványos felvonulása is nagyban emelte- a vártnál többen, csaknem 3 ezren látogattak ki.

A rendezvényen kiosztották a II. Vas Megyei Nyílt Pálinka és Párlat Verseny díjait is. A megmérettetésen a fődíjat a Birkás Pálinka Kft. málnapálinkája nyerte el.

A résztvevőket V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője  köszöntötte, aki később átadta a minisztérium különdíját is  a közönség által legjobbnak  ítélt pálinka főzőjének. Ezt a címet  Batha Pál  érdemelte ki Szalafőről, mégpedig szőlőpálinkájával.

 "Nincs mese (?) Aki látni szeretne egy gyönyörű kis dombok ölelte medencét, harsogó zöld színűre festve, tényleg nem tehet mást. Oda kell menni és kész.

És nem csak a táj miatt érdemes útra kelni, a pálinka miatt is" ­­­- olvastam egy újságcikkben. Felesleges is volna az újságíróval vitatkozni, kétségtelenül igaza van- kezdte köszöntőjét V. Németh Zsolt, majd így folytatta:

- Magam is Oszkón nőttem fel, születésem óta pontosan tudom, milyen szép táj a Vasi Hegyhát.

Azt azonban csak később, felnőttként tudtam meg, hogy "Barátság és szeretet - egyik, mint a másik - pálinkával együtt egészségre válik". Hogy a környéken zamatos gyümölcs terem, azt megint csak kisgyermek korom óta tudom. Azt azonban, hogy a gyümölcs eszenciáját palackba is lehet zárni, csak később tanultam meg.

Azt hiszem, ez a tanulás folyamatos. Pálinkafőzés, pálinkafogyasztás, pálinkakultúra területén mindig van új a nap alatt - ez mutatja, hogy ennek a hungarikumnak ma is élő, virágzó hagyománya van. Hogy ez a hagyomány hogyan változott az évtizedek során, arról a pálinka különféle elnevezései árulkodnak.

Régen, talán minden más tulajdonságánál többre tartották a pálinka erejét. Bizonyítja ezt számos elnevezés is, amivel illették, úgy mint a kerítésszaggató, nerángass, papramargó, gyomorrágó vagy a tűzvíz kifejezés.

Ahogy teltek az évek, idővel az emberek rájöttek, hogy nemcsak ereje említésre méltó ennek a magyar italnak, de számos más tulajdonsága is. Erről tanúskodik, pálinka áldásos hatásaira utaló szemvíz, nyakolaj, ködmönlé elnevezés, de még a zsiványvallató és a szűzleány-bátorító kifejezés is. Az utóbbi időszakban azonban a pálinka egészen más arcára kezdünk odafigyelni - s ebben nagyon fontos szerep jut a maihoz hasonló fesztiváloknak és versenyeknek. Felismertük, hogy az igazán jó pálinka értékét elsősorban nem az ereje, nem a hatása adja, hanem a zamata. Az íze, az illata, a harmóniája, a gyümölcsössége az, ami talán a világ minden rövid itala fölé emeli.

A pálinka fenti jellemzői mostanában egyre gyakrabban mutatják meg magukat az I. Birkás Pálinkafesztiválhoz hasonló rendezvényeken, és gyakran szállnak nemes küzdelemre olyan versenyeken, mint a II. Vas Megyei Nyílt Pálinka és Párlat Verseny.

Vidékfejlesztésért felelős államtitkárként örömmel üdvözölök minden hasonló törekvést, mert ezek számomra a hagyományok megőrzését, a közösségek életképességét jelentik.

 S mert fellendülő idegenforgalmat, virágzó vidéki vendéglátást és új erőre kapó vidéki településeket ígérnek. Ugyanakkor nekem, Vas megyeiként a szülőföldem környékén rendezett ünnepek mégis különlegesek, mert itt otthoni ízek, illatok és hagyományok kerítenek hatalmukba.

Sokszor szeretném még ezt átélni, ezért azt kívánom, hogy az I. Birkás Pálinkafesztivált még nagyon sok kövesse, s hogy a győrváriak olyan sokáig emlékezzenek a nemes pálinkák megmérkőzésére, mint a Rákóczi szabadságharc győzedelmes győrvári csatájára!

Nem mindennapi élményben lehetett része annak, aki a rendezvény műsorait is figyelemmel kísérte: fellépett a vasvári Kármentő népzenei együttes, melynek vezetője és nagybőgőse V. Németh Zsolt államtitkár. A zenekar a helyi  iskola Nefelejcs Néptáncegyüttesét kísérte.