Az Európai Unió és hazánk élelmiszerbiztonsági politikájában is egyértelműen a fogyasztók védelme a legfontosabb, ez sem gazdasági, sem politikai érdekeknek nem rendelhető alá - mondta V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a kijevi AGRO-2011 Nemzetközi Agrárkiállításon.

V. Németh Zsolt figyelmeztetett, hogy sosem lehet kizárni az új típusú veszélyek felbukkanását, mint például a most napvilágot látott E-coli baktérium. A magyar élelmiszerlánc felügyeleti hatóság minden lehetséges jogi eszközzel fellép az olyan élelmiszeripari cégek, vállalkozók ellen, akik tevékenységükkel kárt okoznak a magyar fogyasztóknak. Az átlátható hatósági tevékenységnek köszönhetően erősödik a fogyasztói bizalom és a tudatosság.

Az államtitkár az ukrán agrárpolitikai és élelmezési miniszter, Mikola Priszjazsnyuk meghívására, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter képviseletében utazott a kijevi kiállításra. A rendezvény élelmiszerbiztonságról szóló fórumán V. Németh Zsolt a magyar élelmiszerlánc-felügyeleti rendszer felépítéséről tartott előadást.

Magyarországon a teljes élelmiszerlánc ellenőrzését a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) végzi. 2008-ban lépett életbe az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény, mely egy egységes hivatali rendszer alapjait teremtette meg. Az államtitkár kiemelte: az ellenőrzés akkor a leghatékonyabb, ha a lánc összes területe és szereplője felett egyetlen hatóság őrködik.

V. Németh Zsolt látogatása során találkozott Szerhij Melnik első miniszterhelyettessel, akivel áttekintette a két ország agrárkapcsolatait, és egyeztetett a Magyar-Ukrán Agráripari Munkacsoport következő, várhatóan őszi, budapesti üléséről. A találkozón szóba került, hogyan működhet együtt a két ország az állattenyésztés, a növénytermesztés, az élelmiszerbiztonság és az ukrán földreform kapcsán. Ukrajnában az új földkataszter kialakítását, működtetését magyar mintára kívánják megoldani, ezért fontos a tapasztalatok átadása. Kiemelt téma volt a Kárpátaljai Régió és Magyarország agrárkapcsolatainak fejlesztése is, melynek bázisa az ukrán agrártárca kezelésében álló 15 helyi gazdaság lehet. Az elképzelések között szerepel a magyar tenyészállományra alapozott szürkemarhatartás és a szőlészeti-borászati együttműködés is.

(forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)