V. Németh Zsolt­­:

HELYZETBE HOZZUK A MAGYAR VIDÉKET!...

- avagy mit tett száz nap alatt a polgári kormány ?

  Mi olyan vidéket képzelünk el, ami a sok éves egyhelyben toporgás vagy épp romlás után erőre kap, belekapaszkodik értékeibe, és fejlődésnek indul.

Épp ezért újragondoljuk a támogatások rendszerét.                                                               

 Olyan vidéket képzelünk el, ahol az ott lakók és a vendégek is jól érzik magukat.

Kis lépésekkel haladunk efelé.                                                                                                                                                     

  Első körben -többek közt - megteremtettük annak a lehetőségét, hogy apáról fiúra, tehermentesen szállhasson a birtok, és hogy a mezőgazdasági idénymunkát egyszerűbben és kedvezőbb körülmények között végezhessék. Bízunk benne, hogy a hagyományok, a család, a föld és a munkalehetőség szülőföldjükön tartja majd az embereket. Emellett azt is biztosítottuk, hogy a helyi termékek rövid úton eljuthassanak a helyi piacra vagy épp a menzára. Ez segít abban is, hogy ne feledjük el a hazai ízeket, hisz a vidék tradicionális ízei és hagyományai nem csak az itt lakókat tartják majd meg.

 Sok vendéget is idevonzanak, akik hírét viszik majd igazi értékeinknek.

   Úgy gondoljuk, hogy maga az agrárium csak egyik eleme a vidékfejlesztésnek.  A mezőgazdaságnak amellett, hogy egészséges, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a vidéket, van egy ezzel egyenrangú, másik feladata is.  Hogy megőrizze a tájat, kultúrtájként. Hogy megőrizze a népi, építészeti örökségünket, megtartsa ivóvízkészleteinket, a természetet, közösségeinket, benne az emberrel.    Az élelmiszer tehát egy különleges termék, annak előállítása során a gazdának többletfeladatai is vannak. Úgy ítéljük meg, hogy a tömegtermelő nagyüzemi iparszerű mezőgazdaság ezeket a célokat maradéktalanul nem teljesíti.

  A tárca első intézkedéseivel a helyi értékekre építve igyekszik megállítani a falvak elöregedését és elnéptelenedését, enyhíteni a munkanélküliséget.                   

  Az egyik legnagyobb csomag a helyi termékek értékesítésének felszabadítása. Erre jó példákat látunk a környező országokban, különösen Ausztriában. Úgy gondoljuk, hogy e nélkül, hogy ne tegyük szabaddá a helyi értékesítést, akár élelmiszertermelésben, e nélkül nem lehet eredményes a turizmus, a falusi turizmus sem.  A vidék népességmegtartó erejét fontosnak tartjuk, ezért döntött a kormány az elsők között egyes vasúti mellékvonalak visszaállításáról, a kisposták megnyitásáról és szeretnék, ha az alsó tagozatos iskolák minél több településen megmaradnának. A vidéki életminőség javítása az uniós források mellett a helyi gazdaság erősítésével érhető el, ezért a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységeket is támogatni szándékozunk. A helyi erőforrásokat kell mozgásba hozni az alternatívenergia-hasznosításban is, hiszen ezekben hihetetlen nagy tartalékok vannak.     

  Kiszélesítenénk például a közfoglalkoztatást. Az energiaültetvények telepítése vagy a vízelvezető árkok tisztítása sokaknak adhat hasznos munkát. A falvak különböző tevékenységeit összefogó társulások, helyi közösségek erejében is vannak tartalékok.

 Minden tartalékra, meglévő értékre és erőforrásra szükségünk van ahhoz, hogy a vidék felemelkedését közösen megvalósítsuk, mert nehéz örökséget vettünk át.

   Az elmúlt években minden, ami a vidékhez kötődött, leértékelődött. Postákat zártak be, vasúti szárnyvonalakat szüntettek meg, oktatási intézményeket vontak össze. Napjainkban elöregedő, kiürülő falvakat látunk. A rendszerváltás óta végrehajtott víz-, gáz- és csatornafejlesztések, valamint a kiépülő infrastruktúra következtében a vidéki települések lakóinak először adatott volna meg, hogy városi komfortban éljenek, ma már azonban ez számukra megfizethetetlen. Ezzel párhuzamosan olyan évszázados hagyományok, mint a háztáji növénytermesztés és állattenyésztés leértékelődtek. Az új vidékfejlesztési kabinet ezeken az arányokon kíván változtatni.
 

Eltöröltük a vízgazdálkodási hozzájárulást s a jövőben nem szedhetnek a termelőktől járulékot a vízgazdálkodási társulatok. Az esetek többségében ugyanis a vízgazdálkodási társulatok - elsősorban pénzhiány miatt - nem tudták elvégezni a feladatukat, a gazdáktól mégis adó módjára behajtották a járulékot. A vízgazdálkodásról új, átfogó szabályozás készül, az ezzel kapcsolatos feladatok egységes állami irányítás alá kerülnek. Egyszerűsödik az árvíz és belvíz miatti vis maior bejelentés és az igazolás megszerzése. A termelőnek ezentúl kizárólag a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) kell bejelentenie a káreseményt, s további könnyítés, hogy a káresemény bejelentője mentesül a vis maior igazoláshoz kapcsolódó eljárási illeték befizetése alól is.

A másodlagos élelmiszervizsgálatról szóló rendeletmódosítás július 20-tól lépett életbe.

Célja, hogy az emberek asztalára jó minőségű, egészséges élelmiszer kerüljön és megakadályozza a silány minőségű élelmiszerek terjesztését és beáramlását a hazai piacokra. Magyarország nem lehet Európa élelmiszer-hulladék lerakóhelye.   

  Mint e példák is mutatják, jelentős változást már csupán a jogszabályok módosításával is el lehet érni. Például a kistermelői rendelet módosítása megkönnyíti a kistermelők  élelmiszertermelési és  feldolgozási feltételeit. A tej, tojás, nyers hús, a sajt, lekvár, kolbász, stb. értékesíthetőek a végső fogyasztó részére, valamint boltokba és vendéglátó egységekbe, így a közétkeztetésbe is. Ismét engedélyezett a disznóvágás, s új lehetőségekkel bővült a falusi vendégasztal. A közbeszerzési törvény módosításával könnyebben kerülhetnek a piacra és a közétkeztetésbe a feldolgozott termékek.

 Fontos, hogy a helyben termelt mezőgazdasági termékek a régióban kerüljenek értékesítésre, s ez a turizmusra is pozitívan hat.   

  Elzártuk a pénzcsapokat. A minisztérium például azért nem hirdetett győztest a falunapok idei pályázatán, mert a múlt évben több mint ötszáz rendezvényre csaknem egymilliárd forintot fizettek ki, s ennek a hatvan százaléka egy magáncéghez folyt be közreműködői díjként. A helyi akciócsoportokkal párhuzamos feladatot ellátó, és  feltűnően sok MSZP-s kádert felvonultató helyi vidékfejlesztési irodát megszüntettük. A jelenlegi támogatási rendszert át kell alakítani, de nem úgy, hogy - képletesen szólva - a haladó mozdony elől felszedjük a síneket. A kifutó pályázatokat már lefolytatjuk, és amint beérkezett a mozdony a pályaudvarra, átalakítjuk a rendszert. A LEADER program az eredeti szándékok paródiája. Ez egész  Európában helyben és egyszerűen működő, a kistérségi adottságokat, lehetőségeket figyelembe vevő rendszerként működik, míg nálunk ennek az ellenkezője valósult meg. A bonyolult és visszaélésre alkalmat adó programot egyszerűsíteni akarjuk, és átláthatóvá kívánjuk tenni.     

  A munkahelyteremtés áll a középpontjában a vidékfejlesztésre költhető európai uniós támogatások jövőbeni felhasználásának, de a 2007-2013 között lehívható ezerháromszáz-milliárd forintos keretből a még lehívható összeg már csak kétszázötvenmilliárd forint. E forrással a kormányzat és a szaktárca megfogalmazhatja az új prioritásokat, a családi gazdaságok, a kis- és közepes vállalkozások támogatását. E szektor azért élvezhet előnyt a jövő évben megjelenő pályázatok tekintetében, mert a munkahelyteremtő potenciáljuk négyszerese a nagyüzemi gazdaságnak, s a nekik juttatott források a termelő céljaik segítésén túl a tágabb környezet érdekét, egy faluközösség, vagy egy kistérség fejlődését is szolgálják. Így ugyanis amellett, hogy az értékesítés haszna helyben csapódik le, segítséget nyújtunk a vidék megtartásához, a környezet megóvásához is.

   Az egymillió munkahely, amelyek létrehozását a kormány célul tűzte ki a következő tíz évben, jelentős részben az agráriumhoz kapcsolódva születhet meg. Szeretnénk, ha új családokkal bővülne a földműveléssel foglalkozók köre. Ezért megakadályozzuk a földspekulációt, és a zsebszerződéssel való visszaéléseket, de Földhöz juttatjuk a szakirányú végzettségű agrárvállalkozókat, valamint a gazdálkodni vágyó és gyermekeket vállaló családokat.

  Még az idei gyümölcsszezon végén hatályba lépett törvénymódosítás értelmében a magánszemélyek nemcsak bérfőzdében, hanem otthonukban, saját desztillálóberendezéssel, adóraktári engedély nélkül is készíthetnek pálinkát. E törvényi változtatásnak ötletgazdája voltam, s a parlamenti vitában is hangsúlyoztam: ez határozottan vidékfejlesztési indíttatású lépés, amely végre eltörölte a vidéki emberek értékteremtő, értékmentő tevékenységét ésszerűtlenül korlátozó szabályokat. A házi vagy a bérfőzésben készült pálinkát nem a vodka, konyak, whisky kategóriába kell sorolni, hanem a szárított gomba, aszalt gyümölcs, gyógynövény, házi füstölt sonka, tökmagolaj, lekvár közé kell gondolatban elhelyezni.

A törvénymódosítás elsődleges célja, hogy újra legyen értelme gondozni a gyümölcsösöket, és ne a fán, vagy a fa alatt rohadjon el a termés.

    Nem töltöttük hát tétlenül a kormányzás első száz napját, pedig itt csak a vidék felemelkedését elősegítő intézkedések egy részét vettem számba.

Képzeletünkben egy olyan vidék jelent meg, ami él és virul, őrzi hagyományait, emellett fejlődik és gyarapszik. Olyan vidéket képzeltünk el, ahol nem kell találkozót rendezni az elszármazottaknak, mert a gazdaságok apáról fiúra szállnak, és a fiatalok otthon találnak munkát.

   Sok tennivaló van még hátra. Nekünk az a dolgunk, hogy elhárítsunk az akadályokat, lehetőségeket teremtsünk és forrásokat biztosítsunk.

                                           (Megjelent a  Vas Megye című újság  októberi számában)