2010. szeptember 27. - Koccintás az első szabadon főzött pálinkával

2010-09-28 05:44:49


Koccintás az első szabadon főzött pálinkával

Országszerte nyilvános pálinkafőzésekkel ünnepelték a jövedéki törvény változását, amely lehetővé teszi a gazdák számára kisebb mennyiségű párlat készítését. Zalában két helyszínen is éjfélkor gyújtottak a pálinkafőző edények alá.

- Kívánok mindenkinek bort, búzát, békességet, annyi örömet, ahány csepp víz lefolyik a Medes-patakban télvíz idején, valamint bút és bánatot annyit, ahány csepp ital bennmarad a poharunkban.

Az áldást vasárnap éjszaka Kovács Gyula mondta, amikor a jelenlévő barátaival is ismerőseivel együtt felhajtott egy kupicával az első szabadon kicsöppenő pálinkából.

A Pórszombat melletti Medes-hegyen pontosan éjfélkor Páli Zoltán csesztregi plébános szentelte fel azt a kis hajlékot, amelyben az Év zalai emberének választott erdész a pálinkafőzőjét elhelyezte. Ebből körülbelül éjjel két óra tájban buggyant ki az első csepp ital, majd másnap kora délutánig folyamatosan  főzték a tüskés körte értékes párlatát.

A zalai helyszín az országos érdeklődés középpontjába került, hiszen Nagy Anna kormányszóvivő és V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára itt jelentették be, hogy a jövedéki törvény változása lehetővé teszi száz  liter 43 alkoholfokos, illetve 50 liter 86 fokos pálinka saját célra történő főzését.

- Aki a jövedéki adó mentesen engedélyezett mennyiség felett főz, vagy a pálinkáját  eladásra szánja, annak az eddigi szabályok szerint kell az adót megfizetnie - folytatta Nagy Anna, aki azt is elmondta, a jogszabályváltozás miatt a pálinka ünnepének tartott december hatodika mellé szeptember 27-e is felzárkózik.

V. Németh Zsolt többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a pálinka a magyar ember számára nemzeti ital, része a nemzeti hagyományunknak, ahogy  a franciák esetében a konyak, az oroszoknál a vodka vagy a skótoknál a whiskey. Azt is hozzátette: 2002 óta pálinkának csak a Magyarországon termett gyümölcsből készült, itt párolt és palackozott italt lehet nevezni.

- Az a feladatunk, hogy elhárítsuk a vidéki emberek értékmentését szolgáló akadályokat  folytatta az államtitkár, aki szerint a pálinka főzése az értékmentő tevékenység része, hiszen emiatt nem megy veszendőbe a lehullott vagy fel nem használt gyümölcs.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Manninger Jenő, a Zala megyei közgyűlés elnöke is, szerinte a szabad pálinkafőzés arra is figyelmeztet, hogy a környezetünkben lévő értékeket meg kell becsülni.

 Az egész napos rendezvényen Mi lesz veled magyar falu? címmel fórumot is tartottak, ahol a kistelepülések problémái kerültek napirendre. 

A becsehelyi Öreg-hegyen, Hajdu Szilárd pincéjénél vasárnap este mintegy negyvenen várták együtt az éjfélt, s nem véletlen, hiszen az előre meghirdetett program résztvevői az első szabad házi pálinkafőzésre voltak hivatalosak.

Nulla óra nulla perckor a muzeális darabnak tekinthető, testes néprádió takarásában megszólaló Kossuth-rádióval közösen elénekelték a Himnuszt, majd meggyújtották a rézüst pálinkafőző alatt a gázlángot, s nekiálltak a szilvacefre lepárlásának. Az egyik kereskedelmi tévécsatorna munkatársai is kíváncsiak voltak a pálinkagyújtást kísérő becsehelyi eseményekre, melyre három plébános is érkezett Kanizsáról. S mivel Gergő káplán az ötletgazda osztálytársa volt a vendéglátóipari technikumban, Szilárd őt kérte fel, hogy áldja meg a kisüsti lepárlással zajló pálinkafőzés folyamatát.  

- Nekünk, zalaiaknak nagy öröm, hogy megengedi a törvény a pálinkafőzést, hiszen mindig is a vérünkben volt, van és lesz is ez a  dolog. A nagypapám annyit mesélt már a pálinkafőzésről, hogy elméletben magam is profi lettem   -  mosolygott a délelőtti sürgés-forgás közepette a mindössze harminc esztendős házigazda a sártól különböző fortélyokkal védett udvarán, miközben javában rotyogott az ebédnek szánt babgulyás, s füstölgött a kemence, melyben a házi langali készült. S persze ott várakoztak az étkekhez illő 2010-es becsehelyi borok, a Csabagyöngye és a Kabar.  Azt gondoltam, meg kellene ünnepelni ezt a szép napot, s amikor augusztusban elmondtam az ötletemet, rengeteg támogatóra találtam.

Ami az utóbbit illeti: mivel Szilárd kedvence a szilvapálinka - s állítja: az módjával fogyasztva gyógyszer -, a pálesznak szánt, mintegy száz kilónyi szilvát is természetesen az Öreg-hegyi családi birtokon szedték.   

Arra a kérdésre, hogy a tilalom feloldásáig volt-e náluk pálinkafőzés, s miként zajlott, Szilárd egy félmosoly kíséretében csak annyit mondott: á, én ilyenről még csak nem is hallottam, s nem is ismerek errefelé olyan embert, aki ilyesmit tett volna!  
Hétfőn délután a becsehelyi Zoltán atya érkezett a helyszínre, megáldani a közösségi tevékenységgel készült, csaknem tizenöt liternyi új pálinkát.

 

Az Év zalai emberénél főztek

Kovács Gyula Medes-hegyen  található birtokát nemcsak a pálinkafőzés miatt választotta a kormány a jövedéki törvény módosításáról szóló bejelentés helyszínének, hanem a házigazda pórszombati erdész hagyományőrző tevékenysége iránti tiszteletből is. Az Év zalai emberének választott Kovács Gyula a szőlőhegyen ugyanis mintegy kétezer gyümölcsfát nevel  ebből körülbelül kétszáz a körte. Az egyedülálló génbankban számos olyan fa is akad, amely a Kárpát-medencében másutt már nem lelhető fel.


Szabad az út

A jövedéki jogszabályok magánfőzésre, valamint a bérfőzésre vonatkozó új rendelkezések szeptember 27-én, hétfőn lépnek életbe.
Magánfőzésben a 18. életévét betöltött személy saját vagy vásárolt gyümölcsből évente, kizárólag személyes fogyasztásra 50 liter 86 fokos párlatot állíthat elő adómentesen (amely 86 liter 50 fokos, vagy 100 liter 43 fokos párlatnak felel meg). Ezen mennyiség fölött, illetve ha a párlatot a magánfőző értékesíteni kívánja, meg kell fizetni a jövedéki adót, és az előállítást a vámhatóságnak három nappal korábban be kell jelenteni. A magánfőző által egy évben előállított párlat mennyisége nem haladhatja meg a 2 hektoliter tiszta szesz mennyiséget (azaz a 400 liter 50 fokos párlatot, melyből a fentiekben említett mennyiség adómentes);

Magánfőzést végezni legfeljebb 100 liter űrtartalmú lepárló berendezésben lehet, melyet a vámhatóságnak nem kell bejelenteni.
Egy háztartásban akkor is csak 50 liter párlat állítható elő adómentesen, ha abban több magánfőző él, azaz az adómentes mennyiséget a háztartásban élő magánfőzők nem vonhatják össze.
Lepárló berendezést gyártani, értékesíteni kizárólag a vámhatóság engedélyével lehet.

A párlatot értékesíteni akkor lehet, ha a magánfőző kistermelőnek minősül, és megfizette a jövedéki adót, az értékesítés palackozva, legfeljebb 2 literes kiszerelésben és párlat zárjeggyel ellátva, a kistermelő saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében történhet.
A bérfőzdékben előállított párlat után 50 literig nem kell megfizetni a jövedéki adót, az a fölötti mennyiségre a jövedéki adó 2010-ben 1380 forint, 1 liter 50 fokos párlat esetében.

A vámhatóság - ellenőrzései során - a jövedéki szabályokban meghatározottak teljesülését vizsgálja, így például a bejelentési kötelezettség teljesítését, a párlat értékesítésére, elidegenítésére vonatkozó szabályok betartását (például a párlat továbbra sem ajándékozható). A vámhatóság az előzőeken túlmenően a jövőben is elvégzi az ellenőrzött információkat tartalmazó - például a bérfőzetőkre vagy a magánfőzőkre vonatkozó - közérdekű bejelentések kivizsgálását is.

(Zalai Hírlap nyomán)