PROGRAMNAPTÁR
2024. július 13. szombat
HKSzCsPSzV

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31



FACEBOOK

Brüsszel, tanácskozás az európai levegőminőség helyzetéről 2018.01.30

  nyomtatási kép

Egyeztetés az európai levegőminőségi kihívásokról

2018. január 30.

Az európai levegőminőség helyzetével kapcsolatos kihívásokról tanácskoztak kilenc uniós tagállam környezetvédelmi tárcavezetői Brüsszelben. Az Európai Bizottság környezetvédelmi és halászati biztosa, a máltai Karmenu Vella által összehívott egyeztetésen áttekintették a megtett intézkedéseket, és a jövőbeni cselekvési lehetőségeket. A megbeszélésre a levegőminőséggel összefüggő jogsértési eljárásban érintett tizenhat tagország közül kilenc, az eljárás ugyanazon szakaszában lévő ország kapott meghívást.

A tanácskozáson hazánk mellett részt vett Csehország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország és Szlovákia.


A magyar delegációt vezető V. Németh Zsolt, környezetvédelmi ügyekért is felelős államtitkár elmondta, hogy Magyarország kiemelt célja a lakosság egészségi állapotának javítása. Ennek érdekében vissza kell szorítanunk a népbetegségeket okozó tényezőket, így többek között a dohányzást, az egészségtelen étkezést és a légszennyezettséget, felvállalva adott esetben az ezzel járó konfliktusokat is. Ennek megfelelően a légszennyezettség hatásainak csökkentésére az elmúlt években jelentős lépések történtek, számos területen javult a helyzet.

A levegőminőség javítását célzó, kisméretű részecske (szálló por) kibocsátás csökkentésére vonatkozó ágazatközi program 2011-es indulása óta a közlekedési, az ipari, a mezőgazdasági és a lakossági szektorban számos intézkedés megvalósult, mintegy 160 milliárd Ft értékben. Ezek az intézkedések nagymértékben hozzájárultak a levegőminőség folyamatos javulásához.

Az ipari tevékenység a szigorodó környezetvédelmi szabályozásnak köszönhetően mára már nem meghatározó tényező a levegőminőség alakulásában.

A közlekedési szektor vonatkozásában a buszcsere-programok, a teherforgalomtól védett övezetek kijelölése, az új útdíjrendszer bevezetése, a gépjárműadó rendszer zöld szemléletű átalakítása említhető. Kormányzati program alapján hazánkban folyamatosan bővül a hibrid vagy tisztán elektromos gépkocsik használata. Nő az elérhető elektromos töltőpontok száma, és a napokban elindult a fővárosban egy új közösségi elektromos autókölcsönzési rendszer is. A nem motorizált közlekedés fejlesztésének keretében folyamatosan javul a kerékpáros közlekedés infrastruktúrája, és terjed a közösségi kerékpárkölcsönző hálózat.

Magyarországon a levegőbe kerülő szálló por (PM10) legnagyobb mértékben a lakossági fűtésből, avar és kerti hulladékok égetéséből és egyéb hulladékok illegális égetéséből származik. A lakossági PM10 kibocsátások csökkentésének egyik legjobb eszköze az épületek energiahatékonyságának javítása hőszigeteléssel, a fűtési rendszerek cseréjével, korszerűsítésével, ezért folyamatosan működő támogatási rendszerünk eredményeként 2010 óta több mint 400 ezer háztartásban valósulhatott meg kibocsátás-csökkentő beruházás.

Az építési-bontási hulladékok lakossági égetésének megszüntetése érdekében a keletkezésüktől az ártalmatlanításukig betartandó szabályokat kormányrendeletben fogjuk rögzíteni. Az előírások betartatásával a képződő építési-bontási anyagok felhasználása szabályozott körülmények között valósul majd meg, így megszűnhet illegális égetésük.


A szabályozás és a támogatási programok mellett igen fontosnak tartjuk, hogy a lakosság ismerje meg a levegőszennyezés kockázatát és azt is, hogy mit tehet annak érdekében, hogy ez a kockázat csökkenjen. Ezért helyezünk nagy hangsúlyt a tájékoztatásra és szemléletformálásra, megdupláztuk az erre szánt forrásokat. 2011-ben útjára indítottuk a "Fűts okosan!? kampányt, amely a légszennyezés környezeti és egészségi hatásainak bemutatásán túl az egyén szerepére, a felelősségvállalás fontosságára és hatékonyságára kívánja rádöbbenteni a lakosságot, megértetni az emberekkel, hogy a különböző társadalmi szereplőknek, szektoroknak közösen kell tenniük környezetük és egészségük védelme érdekében.

Nem szabad ugyanakkor figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarország esetében a levegőminőség alakulását a légszennyező anyagok kibocsátása mellett sajnos az országhatáron átterjedő légszennyezés, a földrajzi elhelyezkedés, illetve a meteorológiai viszonyok jelentősen, sok esetben kedvezőtlen irányba befolyásolják. Magyarország elhelyezkedése miatt nettó szennyezőanyag-importőr, 30 %-kal több légszennyező anyag érkezik hazánkba, mint amennyi távozik. A problémát súlyosbítja, hogy a medence jelleg miatt a légkeveredés gátolt, és a légszennyező anyagok feldúsulnak a talajközeli légrétegben. Ez nagymértékben hátráltatja a levegőminőségi célok elérését, megnövelve az ahhoz szükséges erőfeszítéseket és időt. A határokon átterjedő hatások miatt széleskörű európai együttműködésre van szükség, erőfeszítésekre a szomszédos országok részéről is.

Magyarország a lehetőségeihez képest eddig is sokat tett a levegőminőség javítása érdekében, és folyamatosan dolgozik további intézkedéseken, újabb lépések megtételén, elkötelezett a helyzet javítása mellett. A mai brüsszeli egyeztetésen is megerősítést nyert, hogy a levegőminőség javítása közös európai kihívás, melynek kezelése valamennyi tagállam részéről erőfeszítést igényel, együttműködésben az Európai Bizottsággal.

Forrás: FM Sajtóiroda