PROGRAMNAPTÁR
2018. február 21. szerda
HKSzCsPSzV
     

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28


FACEBOOK

Brüsszel, tanácskozás az európai levegőminőség helyzetéről 2018.01.30

2018. február 02. 08:00:05  nyomtatási kép

Egyeztetés az európai levegőminőségi kihívásokról

2018. január 30.

Az európai levegőminőség helyzetével kapcsolatos kihívásokról tanácskoztak kilenc uniós tagállam környezetvédelmi tárcavezetői Brüsszelben. Az Európai Bizottság környezetvédelmi és halászati biztosa, a máltai Karmenu Vella által összehívott egyeztetésen áttekintették a megtett intézkedéseket, és a jövőbeni cselekvési lehetőségeket. A megbeszélésre a levegőminőséggel összefüggő jogsértési eljárásban érintett tizenhat tagország közül kilenc, az eljárás ugyanazon szakaszában lévő ország kapott meghívást.

A tanácskozáson hazánk mellett részt vett Csehország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország és Szlovákia.


A magyar delegációt vezető V. Németh Zsolt, környezetvédelmi ügyekért is felelős államtitkár elmondta, hogy Magyarország kiemelt célja a lakosság egészségi állapotának javítása. Ennek érdekében vissza kell szorítanunk a népbetegségeket okozó tényezőket, így többek között a dohányzást, az egészségtelen étkezést és a légszennyezettséget, felvállalva adott esetben az ezzel járó konfliktusokat is. Ennek megfelelően a légszennyezettség hatásainak csökkentésére az elmúlt években jelentős lépések történtek, számos területen javult a helyzet.

A levegőminőség javítását célzó, kisméretű részecske (szálló por) kibocsátás csökkentésére vonatkozó ágazatközi program 2011-es indulása óta a közlekedési, az ipari, a mezőgazdasági és a lakossági szektorban számos intézkedés megvalósult, mintegy 160 milliárd Ft értékben. Ezek az intézkedések nagymértékben hozzájárultak a levegőminőség folyamatos javulásához.

Az ipari tevékenység a szigorodó környezetvédelmi szabályozásnak köszönhetően mára már nem meghatározó tényező a levegőminőség alakulásában.

A közlekedési szektor vonatkozásában a buszcsere-programok, a teherforgalomtól védett övezetek kijelölése, az új útdíjrendszer bevezetése, a gépjárműadó rendszer zöld szemléletű átalakítása említhető. Kormányzati program alapján hazánkban folyamatosan bővül a hibrid vagy tisztán elektromos gépkocsik használata. Nő az elérhető elektromos töltőpontok száma, és a napokban elindult a fővárosban egy új közösségi elektromos autókölcsönzési rendszer is. A nem motorizált közlekedés fejlesztésének keretében folyamatosan javul a kerékpáros közlekedés infrastruktúrája, és terjed a közösségi kerékpárkölcsönző hálózat.

Magyarországon a levegőbe kerülő szálló por (PM10) legnagyobb mértékben a lakossági fűtésből, avar és kerti hulladékok égetéséből és egyéb hulladékok illegális égetéséből származik. A lakossági PM10 kibocsátások csökkentésének egyik legjobb eszköze az épületek energiahatékonyságának javítása hőszigeteléssel, a fűtési rendszerek cseréjével, korszerűsítésével, ezért folyamatosan működő támogatási rendszerünk eredményeként 2010 óta több mint 400 ezer háztartásban valósulhatott meg kibocsátás-csökkentő beruházás.

Az építési-bontási hulladékok lakossági égetésének megszüntetése érdekében a keletkezésüktől az ártalmatlanításukig betartandó szabályokat kormányrendeletben fogjuk rögzíteni. Az előírások betartatásával a képződő építési-bontási anyagok felhasználása szabályozott körülmények között valósul majd meg, így megszűnhet illegális égetésük.


A szabályozás és a támogatási programok mellett igen fontosnak tartjuk, hogy a lakosság ismerje meg a levegőszennyezés kockázatát és azt is, hogy mit tehet annak érdekében, hogy ez a kockázat csökkenjen. Ezért helyezünk nagy hangsúlyt a tájékoztatásra és szemléletformálásra, megdupláztuk az erre szánt forrásokat. 2011-ben útjára indítottuk a "Fűts okosan!“ kampányt, amely a légszennyezés környezeti és egészségi hatásainak bemutatásán túl az egyén szerepére, a felelősségvállalás fontosságára és hatékonyságára kívánja rádöbbenteni a lakosságot, megértetni az emberekkel, hogy a különböző társadalmi szereplőknek, szektoroknak közösen kell tenniük környezetük és egészségük védelme érdekében.

Nem szabad ugyanakkor figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarország esetében a levegőminőség alakulását a légszennyező anyagok kibocsátása mellett sajnos az országhatáron átterjedő légszennyezés, a földrajzi elhelyezkedés, illetve a meteorológiai viszonyok jelentősen, sok esetben kedvezőtlen irányba befolyásolják. Magyarország elhelyezkedése miatt nettó szennyezőanyag-importőr, 30 %-kal több légszennyező anyag érkezik hazánkba, mint amennyi távozik. A problémát súlyosbítja, hogy a medence jelleg miatt a légkeveredés gátolt, és a légszennyező anyagok feldúsulnak a talajközeli légrétegben. Ez nagymértékben hátráltatja a levegőminőségi célok elérését, megnövelve az ahhoz szükséges erőfeszítéseket és időt. A határokon átterjedő hatások miatt széleskörű európai együttműködésre van szükség, erőfeszítésekre a szomszédos országok részéről is.

Magyarország a lehetőségeihez képest eddig is sokat tett a levegőminőség javítása érdekében, és folyamatosan dolgozik további intézkedéseken, újabb lépések megtételén, elkötelezett a helyzet javítása mellett. A mai brüsszeli egyeztetésen is megerősítést nyert, hogy a levegőminőség javítása közös európai kihívás, melynek kezelése valamennyi tagállam részéről erőfeszítést igényel, együttműködésben az Európai Bizottsággal.

Forrás: FM Sajtóiroda