Fogták fülét-farkát, töltötték a hurkát

Disznófogó pálinkával indult a nap, hét férfi és két asszony sürgött-forgott a leszúrt 120 kilogrammos disznó körül: megperzselték, rendfára húzták, felvágták, szétdarabolták, és már sült is a pecsenye, töltötték a hurkát, kolbászt, három katlanban pattogott a tűz.

Hagyományosan november 30-a a disznótorok kezdőidőpontja, nem véletlen az András-nap népi elnevezése: disznóölő Szent András.

A disznóvágás közösségi esemény volt valaha, a téli hónapok jelentős és várt eseménye, a gyerekek nem mentek iskolába, nem volt ritka hallani tőlük a kántálást: Én is fogtam fülét-farkát, / Adjanak egy darab hurkát! Hol egyik, hol másik nagycsalád ölt disznót a faluban, segítettek egymásnak, így mindig volt kóstoló a házaknál.

A hasaalja szalonna, a máj, a lép is adalék a hurkához. A töltés is lefoglalt két embert szombaton délelőtt az ifjúsági ház mögött

Daraboshegyen a faluközösség disznóját vágták le az ifjúsági ház mögött szombaton. A déli torra meghívottak voltak a kisközség lakói, és a környékbeli településekről is jöttek vendégek. Németh Gábor polgármester megszervezte, hogy legyenek szakemberek, akik az EU-szabályozásnak megfelelően levágják (előbb elkábítják, aztán nyakon szúrják) a disznót, és kora reggeltől délig szorgos profizmussal hagyományos ebédet készítenek belőle. A toros káposzta és a sültek után a desszert kulturális műsor volt. A hungarikum-pályázaton nyert támogatásból vásárolta az önkormányzat a rendezvénysátrat, a disznót és az ölés lebonyolításához szükséges eszközöket.

Az egyik kondérban főzték a káposztát, a másikban a töpörtyűt kavarták, a harmadikban víz forrt az abáláshoz. Bohus Gábort fogadták meg böllérnek, ő vezette a húsfeldolgozó folyamatokat, a tűzhelynél a nővére, Bohus Erika volt felelős az ízekért. Átmosták a húszliteres kannányi savanyú káposztát, feltették a tűzre, sóval, borssal, paprikával, köménnyel, babérlevéllel, hagymával ízesítették, három órát főtt, majd belekerültek a húsdarabok lapockából, oldalasból, dagadóból, és újabb két órát főzték. Házi paradicsomlét is adtak hozzá, végül berántották. Egyet azzal is forrt, akkor megkóstoltatták, kell-e még tovább ízesíteni.

A hasaalja szalonnát kövesztették, vagyis főzték másfél órán át zubogó forró vízben, nagy lángon. Ez is adalék volt a hurkához, ahogy a máj, a lép is, sóval, borssal, majorannával fűszerezték. Tálcán hűlt az abált szalonna, a kolbászok alatt sistergett a forró olaj, az üdítős palackokat még mindig nem bontotta meg senki, viszont körbejárt néhány üveg házi pálinka. Volt még a reggeli disznófogóból is, amikor betoppant V. Németh Zsolt államtitkár a saját főzésű, idei tüskés körtepálinkájával és körbekínálta. A töpörtyűt kavargató Kulcsár József átadta a főzőkanalat V. Németh Zsoltnak, hogy kivadászhassa a pörcöt az üstből. 

Az értéknapi köszöntőjében az államtitkár elmondta, hogy a megmaradás záloga, ha összegyűjtjük az értékeinket, mindazt, amire büszkék lehetünk, amiket érdemes átmenteni a mai életbe. 

A polgármester Halász Pétert idézte: Nem nekünk kell őrizni a hagyományt, hanem a hagyomány az, ami őriz bennünket!

Forrás: vaol.hu

Fotó: FM