Gyümölcsös lett a Kis-hegyen

2017. május 29.

BAJÁNSENYE Életre kelt a Kis-hegy. A zártkert-megújítási programban 8,3 millió forintból tisztították meg a területet és ültettek 250 gyümölcsfát. Madár-odúk is kerültek a területre, és a legfontosabb, hogy belakják a helyiek.

Munka

Jelképes faültetés is az avató része volt szombaton: egy vadkörte csemetét ültettek. Györke Gyula, Bajánsenye polgármestere mutatta be a sikeres programot. Kilenc hónap alatt lett gyümölcsöskert az elhanyagolt Kis-hegyi területből. Papp Szabolcs hegybíró figyelt fel a pályázati ki-írásra - az pedig találkozott a bajánsenyeiek szándékával. Eredetileg a kercaszomoriakkal együtt tervezték a hegy-megújítást, de időközben a szomszédos falu kiszállt a programból, Bajánsenye önkormányzata pedig az átütemezett felújításban 8,3 millió forintból dolgozott - idézte fel a polgármester.

Tavaly októberben kezdődött a munka, két hónap alatt végeztek a terület előkészítésével, februárra pedig felvásárolta az önkormányzat a korábbi tulajdonosoktól a kertrészeket. Györke Gyula kiemelte, hogy sok tulajdonos volt, sokan távol élnek a Kis-hegytől, rengeteg munkát adott a "papírozás" a programban.

Szakértő

Szakmailag is felkészültek a kertrevitalizációra: Kovács Gyula pórszombati erdész, a Tündérkertek megálmodója tartott előadást és oktatást a gyümölcsfákról. A területen kijelölték a kertrészeket és felújították az 1800-as évek közepén készült boronafalú pincét is. Április második felében ásták ki az ültetőgödröket, két blokkban ültettek összesen 250 gyümölcsfát a területekre, az egyik oldalon a helyi gyerekek nevei kerültek a fákhoz, nekik ültettek.

Az összefogás szép példájának nevezte ezt a kezdeményezést a polgármester. Van olyan most megvásárolt terület, ahol szőlő termett - meghagyták. A madárodúkat az Őrségi Nemzeti Parktól kapták. A közmunkaprogramban kiülőt építettek, hiszen erre visz az Országos Kéktúra útvonal.

Víz

Felidézte a polgármester, hogy az Őrséget szokatlan tavaszi aszály sújtotta idén: az ültetés előtt és azóta is küzdenek a szárazsággal a területeken. Vannak fácskák, amelyek szépen cseperednek, amelyik pedig nem marad meg, azt ősszel pótolják, legyen az nyári, pogácsa, cigány vagy bor - ami az almákat illeti. Körtéből került a két kertbe nyári és vadkörte is. Egy párhuzamos "vizes" programról, tervről is beszámolt Györke Gyula a kertavató-projektzárón: a hegyi gazdák saját programja a régi forrás életre keltése. 

Még hat-hét éve is intenzíven működött forrás a Kis-hegynél, még átereszt is kellett építeni. Aztán elapadt, pedig az elmúlt hónapokban kétszer is megásatták a kutat, egyelőre nem indult meg. Nyitva hagyják a megásott forráshelyet és reménykednek a víz áldásában.

Példa

Országosan csaknem ötven önkormányzat valósít meg hasonló zárt kerti felújítást - emlékeztetett V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár a Kis-hegyen. A zárt kertek a másodgazdálkodás helyszínei voltak - és legyenek is azok a jövőben, mondta az államtitkár. A vidék birtokában maradjanak a most elhanyagolt zárt kertek, újuljanak meg - ez az egyik cél.

A másik pedig a hazai gyümölcsfajták, a tájfajták megőrzése, életben tartása - sorolta a politikus. Hangsúlyozta, hogy egy aprócska cigány almában legalább annyi vitamin van, mint a mesterségesen háromszorosára növelt import gyümölcsben - ezt tudatosítani kell a fiatalokban is, akik előnyben részesítik a sok ezer kilométert éretlenül utaztatott déli gyümölcsöket.

A zárt kerti program folytatására is felhívta a figyelmet V. Németh Zsolt: egy 300 millió forintos pályázat áll nyitva július közepéig - a bajánsenyeihez hasonló közösségeknek ajánlotta. Beszélt arról is, hogy európai uniós eredetvédettséget kaphat a vasi vadkörte, a bejegyzés előkészítése zajlik.

Forrás: vaol.hu, Bakos Ágnes

Fotó: FM