Ócsai, IV. Juhfesztivál 

2017.05.01

Ócsa

A tavalyi év során megrendezett III. Ócsai Juhfesztivál sikerén felbuzdulva a szervezők idén is megrendezték a IV. Ócsai Juhfesztivált. A fesztivál nem titkolt célja volt, hogy a mai rohanó világunkban ápolja hagyományainkat, illetve az oda látogatók betekintést nyerjenek az állattenyésztés világába,különböző bemutatókkal , programokkal egybekötve ezt. Ezért is alakult meg 2016-ban az Ócsai Hagyományőrző egyesület, amely mint a IV. Ócsai Juhfesztivál szervezője felkérte V. Németh Zsolt államtitkárt, hogy beszédével köszöntse a résztvevő közönséget és nyissa meg az ünnepséget.

Az államtitkár beszédét így kezdte: az énekes szájú, boldog pásztornépek ma is velünk vannak, ezt bizonyítja a negyedik Ócsai Juhfesztivál is! Rácz János és Radics József segítenek nekünk abban, hogy pár napra kiszakadjunk a szürke rutinból és belemerüljünk a juhászat izgalmas, sokszor mesésnek ható világába.  

V. Németh Zsolt kiemelte, hogy fontos ez a fesztivál azért is, mert ráirányítja a figyelmet a vidék saját hagyományaira, szokásaira, kulturális-gasztronómiai különlegességeire, így pedig méltán teszi büszkévé a helyi közösséget.

Arra is rávilágított, hogy a juh egyre fontosabb szereplővé válik, nem csupán kulturális és vallási, hanem gazdasági értelemben is. Az utóbbi években elkezdtünk tudatosabb figyelmet fordítani a juhok magyar történeti és kulturális vonatkozásaira, s ezzel párhuzamosan, behatóbban vizsgáljuk a juhok helyét és szerepét hazánk jelenlegi gazdasági és kereskedelmi palettáján.

Az államtitkár megkérdezte a résztvevőket, hogy tudják-e például, hányszor kerül juhhús a tányérunkra egy évben? Nos, Magyarországnak van még hová fejlődnie! Az Európai Unió mutatói szerint az egy főre jutó éves juhhús fogyasztása átlagosan 2,3 kg. Nálunk ez az átlag 35 dekagrammot tesz ki fejenként éves szinten. Majd felhívta a figyelmet arra, hogy ideje jobban figyelnünk a húsfogyasztási szokásaink változatosabbá tételére!

Bár a juhágazatnak ugyanúgy része a tej- és gyapjútermelés, mégis, vezető szereplői láthatóan a hústermékek. Hazánkban jelenleg mindössze két EU-minősítéssel rendelkező vágóhídon történik kis mennyiségű bárány- és juhvágás. De látható az is, hogy 2016-ban a hazai juh- és bárányhús exportjának mennyisége nőtt, az értéke pedig 85 százalékkal emelkedett. A magyar exportőrök legnagyobb mennyiségben Ausztriába és Romániába értékesítettek juh- és bárányhúst.

Mindezek mellett elmondható, hogy a belföldi juhhúsfogyasztást vissza lehetne hozni a köztudatba és a fehér kereskedelembe: ennek lehetőségeit folyamatosan vizsgáljuk, például az ÁFA csökkentésén keresztül, amelyre a mindenkori költségvetési jellemzők függvényében kerülhet sor.

2016-ban új támogatásokat is bevezettünk a juhágazat megsegítésére: a 74/2016. (XI. 29.) FM rendelet rendelkezik a tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állításának mezőgazdasági támogatásáról. Az éves, igényelhető keretösszeg itt 300 millió Ft-ot tesz ki.

V. Németh Zsolt végezetül így szólt a fesztiválozókhoz: Kóstolják meg az ízletes juhhúst, melyet helyi mesterek készítenek nekünk, hallgassák a jó muzsikát és vigyék a magyar juh jó hírét a világban!

Forrás: FM