PROGRAMNAPTÁR
2020. május 27. szerda
HKSzCsPSzV
       

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31


FACEBOOK

Lillafüred,Bükki Nemzeti Parki Igazgatóság 40 éves jubileumi ünnepsége 2017.03.30

2017. március 31. 11:00:16  nyomtatási kép

Jubilál a Bükki Nemzeti Park

2017. március 30.

Az erdők óvásáról, a természet védelmének fontosságáról beszélt Áder János a lillafüredi Palotaszállóban, a Bükki Nemzeti Park megalakulásának negyvenedik évfordulója alkalmából megtartott ünnepségen. Az eseményen Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a táj védelme társadalmilag elfogadott közügy kell legyen, hiszen közös felelősség Magyarország zöldterületeinek védelme.


A köztársasági elnök egyebek mellett arról szólt, hogy a természet nemcsak erőforrás és a gazdálkodás terepe, hanem nemzeti kincs.
Mint mondta: az embernek látnia kell tettei következményeit, alázatosabban kell viszonyulnia környezetéhez, és végérvényesen le kell számolnia azzal, hogy joga és lehetősége van a természettől számolatlanul elvennie annak javait. Emlékeztetett arra, hogy annak idején az ember megjelenésével a természet időszámítása megváltozott, a modern ember visszafordíthatatlan károkat okoz a természetben, ám ha időben ráébred tettei súlyára, történhet másként is.


Negyven év éppen elég lehet arra, hogy megmentsünk valamit abból, ami veszni látszik. Áder János utalt arra, hogy az első erdőtörvényt 1879-ben alkották, ez sok vonatkozásban határozottan a magánérdekek fölé helyezte a közérdeket, kimondta, hogy az erdő mindenkor maradjon nemzeti vagyon. A köztársasági elnök azt is mondta: Trianon után új és fájdalmas helyzettel kellett megbirkózni, az ország elvesztette erdőterületének 85 százalékát, a kevesebb erdővel való gazdálkodás és a természeti értékek védelme óriási feladattá vált. Hozzátette: 1935-ben egy újabb erdő és természetvédelmi törvényt fogadott el az akkori parlament, ez egyebek mellett fajokat, lelőhelyeket, területeket óvott és védett, és ennek érdekében már az állami kisajátításokat is lehetővé tette.

Áder János felsorolva a Bükk számos látványosságát, természeti kincsét, állat- és növényfaját, úgy fogalmazott: mindez valamennyiünk közös öröksége, amelyeket jó gazdaként kell továbbadnunk az utánunk jövőknek.


Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter bükki személyes élményeit osztotta meg az ünneplőkkel, majd azt mondta: az Európai Táj Egyezmény céljainak megvalósítását mozdítja elő hazánkban a tíz évre szóló nemzeti tájstratégia megalkotása, amely a minisztérium koordinálásával, több ágazat együttműködésével készült el, amelyet márciusban fogadott el a kormány.

Beszédében szólt arról is, hogy kiemelt szándék és cél, hogy a táj védelme, kezelése, tervezése társadalmilag elfogadott közügy legyen, közös felelősség Magyarország zöldterületeinek védelme. A Bükki Nemzeti Park az ország harmadik nemzeti parkjaként alakult meg, ugyanakkor az első volt, amely hegyvidéki, erdős területet foglalt magába, a mai kiterjedése meghaladja a 43 ezer hektárt.



A park rendeltetését a védetté nyilvánító határozat így fogalmazza meg: védje a bükki középhegységi táj jellegzetes és változatos arculatát, kedvező természeti tulajdonságait, és őrizze meg jelentős természeti értékeit, a különböző sziklaalakzatokat, barlangokat, töbröket, forrásokat és vízfolyásokat, a kárpáti flóraelemekben gazdag hegyi réteket, legelőket, a jellegzetes és ritka erdő- és állománytípusokat, a természetes növénytársulásokat, valamint a védett állatfajokat - fogalmazott a földművelésügyi miniszter.

Forrás: MTI/FM Sajtóiroda