PROGRAMNAPTÁR
2024. június 24. hétfő
HKSzCsPSzV
         

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30



FACEBOOK

Budapest,Ostrakon Hungarikum Nap 2015. szeptember 30. 14:45

  nyomtatási kép

    "Nemzeti értékeink védelme a XXI. században" - V. Németh Zsolt államtitkár a Hungarikum Bizottság munkájáról tartott előadást az Ostrakon Hungarikum Napon, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-Tudományi Kar-Ostrakon Szakkolégium szervezett.

 

      A Hungarikum Bizottság 2013. január 31-én a Magyar Tudományos Akadémián megtartott ülésén összeállította a törvény erejénél fogva hungarikumnak minősülő nemzeti értékeket összesítő első listát. Ezen többek között a mohácsi busójárás, a matyó népművészet, Hollókő Ófalu, vagy a Hortobágyi Nemzeti Park szerepelt.

      A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény rögzíti, hogy a magyar nemzeti értékek, köztük a hungarikumok megőrzendő és egyedülálló értékek. Az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében nemzetünk értékeit össze kell gyűjteni, dokumentálni, az értékvédelem alapjául szolgáló dokumentációt a szigorú nyilvántartás és kutathatóság szabályai szerint meg kell őrizni, az értékeket pedig ápolni, védelmezni és támogatni kell. Örökségünket, a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait, ember alkotta és természet adta értékeit átfogó értéktárban kell összesíteni, a nemzeti értékeink védelme hozzájárul a nemzeti azonosság-tudat kialakulásához és megszilárdításához.


    A 2010-es választások után rövidesen napirendre került a jogi szabályozás előkészítése. Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének kezdeményezésére parlamenti képviselőkből és külső szakértőkből hungarikum munkacsoport jött létre. 2012. február 21-én a Parlamentben tartották a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A kétéves előkészítő munka és a bizottsági vélemények a pártok között egyetértés mutatkozott a törvény megalkotásához. A célok között a magyarságtudat erősítése, a határon belüli és határon túli magyar közösségek összefogása szerepelt. A szellemi, tudományos, kulturális és művészeti értékek számbavételének törvényi szabályozásával régi adósságát kívánta törleszteni a törvényhozás. Az Országgyűlés 2012. április 2-án öt­pár­ti egyet­ér­tés­sel- el­len­sza­va­zat nél­kül – fogadta el a hungarikum törvényt azzal a céllal, hogy megfelelő jogi keretet adjon a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, gyűjtéséhez és dokumentálásához, lehetőséget biztosítva a minél szélesebb körben való megismertetésükhöz, megőrzésükhöz, védelmükhöz. Az előzőleg a társadalmi szervezetektől, a civilektől, tudományos és a néprajzos műhelyektől érkezett észrevételeit a szaktárca beépítette a törvény szövegébe.


    A hungarikum törvény és az annak végrehajtására kiadott 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet megalkotásával tehát egy hosszú távú építkezés kezdődött el. Nemzeti értékeink azonosítása az un. nemzeti értékpiramisban történik, ez egy többlépcsős rendszer, és a tágabb fogalom, a nemzeti értékek felől közelít a hungarikumok felé.

    A 2015. július 3-án hatályba lépett 2015. évi LXXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása alapján 21 tagúra bővülő Hungarikum Bizottság új tagjainak delegálása jelenleg folyamatban van.