2015. szeptember 12-én a Német Nemzetiségi Önkormányzat Nemzetiségek találkozóját, Nemzetiségi Falunapot rendezett Rábafüzesen. Meghívták V.Németh Zsolt államtitkárt, hogy mondjon ünnepi köszöntőt  a rendezvényen, aki a felkérésnek eleget téve az alábbi sorokkal szólt a közönséghez:

   Nemzetiségi faluba jöttem, német nemzetiségi faluba, amely még mindig megőrizte sok-sok száz év elteltével is hagyományait és nyelvét. Ez azt is jelenti, hogy a magyar és a német nemzetiségű betelepülők, akik először az árpádházi királyok hívására jöttek, mindig is együtt tudtak élni a magyarral és ennek folytán a német nemzetiségeket államalkotó tényezőként is tekinthetjük. Ami azt jelenti, hogy közösen harcoltak Magyarország függetlenségéért, közösen dolgoztak az ország felvirágoztatásáért. De ez vonatkozik a szerbekre, a horvátokra, a szlovákokra, a románokra is, akik többnyire együtt tudtak élni a magyarsággal. Miért mondom ezt pont most. Azért mert azzal vádolják sokszor a magyarokat- még az Európai Unióból is-, hogy nem vagyunk befogadó nemzet. Hogyan nem lennénk azok? Csak egy példát említenék. A délszláv háború idején a több tízezres menekült áradatot Horvátországból, Szerbiából, Boszniából, Szlovéniából befogadtuk: szállást, ételt, italt, egészségügyi ellátást, iskoláztatást és biztonságot adtunk számukra. De ez a ma kialakult népvándorlási hullám másról szól. De nem akarok politizálni, hiszen a mai nap az öröm, a kultúra, a művelődés, a szórakozás, a barátkozás napja. Mégis meg kell említeni, hogy ezt rendezvénysorozatot a hatodik alkalommal rendezik meg Rábafüzesen az újjáélesztett ,,Rábamenti Hianzek Éve a magyar Őshazához”, amely kapcsolódik egy történelmi esemény megemlékezéséhez, mely környékbeli hienc és először ágfalvasi csoportok fellépéseivel párosul. Nem titok, de maga a Német Nemzetiségi Önkormányzat Szentgotthárd-Rábafüzes városrészen 2014. szeptember 6-án avatta ,,Bajor Gizella és Szent István” szobrát, melyet körül ölel az I. világháborús emlékmű. Mindezt azzal a céllal tette az önkormányzat, hogy közösen emlékezzenek a száz évvel ezelőtti áldozatokra és azokra is, akiket a második világháború után elüldöztek. Az itt élő németek is úgy gondolják, hogy azért kell megemlékezni Bajor Gizelláról és Szent István államalapító királyunkról, mert lehetővé tették, hogy a hajdani frank birodalomból visszamaradt szórványban élő német ajkú magyar korona alattvalói megtarthatták több mint ezer évig identitásukat. Bátorkodom felidézni Comeniust, a csehek magyar származású nagy európai humanistáját, pedagógusát, aki azt hirdette, hogy ,,…a  nyelv, a sok nyelv nem elválaszt, hanem összeköt. A sok nyelv nem büntetés, hanem gazdagság, mint az emberiség sok színe, szokása, öltözete.” Ezt a szép gondolatot számtalanszor a nagyhatalmi politika szétzúzta. Ezért kell megbecsülnünk, ami kis hazánkban ma van és létezik, az egymás megbecsülése. Magyarországon senkit nem üldöznek nemzetisége, vallása vagy különbözősége miatt.

    Kedves Rábafüzesiek, Tisztelt hölgyeim és uraim!  Bevallom szeretek falunapokra járni, de úgy gondolom mások is így vannak ezzel, akik nem csak helyben, hanem más településekről is látogatják a falunap rendezvényeit. Mert a falunap térségenként erősíti a hovatartozás, az identitás, az otthonosság érzését. Régi és új barátságok erősödnek, jöhetnek létre, netán szerelmek is egymásra találhatnak ezen a napon. De ezek a programok – jelen esetben a rábafüzesi nemzetiségi falunap programjai- kiváló alkalmat adnak arra, hogy a sok hónapi munka után, elfoglaltság mellett szusszanjon, kiengedjen az ember és feltöltődjön valami mással, élményekkel és értékekkel. A falu népe ilyenkor értékeli, hogy milyen jó is itt lakni, jelen esetben Rábafüzesen. A főzőverseny, a süti készítés versenye, az Őr-Nyék Hagyományőrző és Harcművészeti Alapítvány bemutatója, a rábafüzesi asszonykórus szereplése, a nemzetiségi zenés est és sorolhatnám tovább, mind-mind adalék arra, hogy érdemes rábafüzesinek lenni. Jó is, mert a kimutatások szerint idén az Országgyűlés június 23-ai ülésén megszavazta, hogy a hazánkban élő nemzetiségek az ideihez képest 2 milliárd 63, 4 millió forinttal több támogatáshoz jutnak. Az elkülönített nemzetiségi pályázati keretek háromszorosára nőttek, 80 millió forint jut a köznevelési intézmények működési költségének kiegészítésére, a nemzetiségi színházak részére szánt eddigi támogatást pedig külön, 100 millió forintos kerettel bővítik. A helyi nemzetiségi önkormányzatok általános támogatása 784,2 millióval emelkedik, beruházásra, felújításra, pályázati önrészre létrehozott keret pedig az eddigi 441,2 millió duplájára nő. Maguk a német nemzetiségek hivatalos szószólói is úgy látják, hogy végre a magyar politika egyenrangú partnerként tekinti a német nemzetiségeket.

   Csak annyit kívánhatok Önöknek, hogy érezzék magukat jól, egyenek, igyanak, szórakozzanak  és vigyék majd haza este egy-egy találkozás örömét. Mert öröm ez a nap. Örömmel nyitom meg a nemzetiségi falunapot.