PROGRAMNAPTÁR
2024. április 19. péntek
09:00 : Duka 10:00 : Jeli megnyitó
|
FACEBOOK
Megújult az Alcsúti Arborétum
246 millió forint támogatásból valósult meg alcsútdobozi Habsburg-kert kerttörténetileg hiteles helyreállítása, s a kert részbeni felújítása Az Alcsúti Arborétum fejlesztése című projekt keretében. A történeti épített elemek hiteles helyreállításával a közel két évszázados kulturális örökség megmentését sikerült megvalósítani és a mai kor számára bemutathatóvá tenni. V. Németh Zsolt, környezetügyért felelős államtitkár a pénteki projektzáró rendezvényen méltatta a fejlesztést:
"Lippai János írta Posoni kert című művében, hogy Ami a mennyekben az egek alkotása, az a földön a kertek pántálása. Ezért ahogyan irigység nélkül nevezzük az Egeket mennyei Paradicsomnak, ugyanúgy kevélység nélkül nevezhetjük a kerteket földi egeknek.
Hogy Alcsútra is jutott egy darabka földi ég, abban mindenki egyetért, aki járt már a helyi arborétumban a tavaszköszöntő hóvirágok nyílása idején; vagy nyáron a mécsbogarak rajzásakor; esetleg ősszel az élénkpiros vadszőlő mellett; vagy épp télen, hóban, őzek lábnyomában.
Abba azonban talán bele sem gondolunk, hogy ennek a csodálatos angol kertnek a létrejöttéhez nem volt elegendő a teremtés és a természet csodája, sok ember szaktudására, áldozatos és fáradságos munkájára is szükség volt. 1820-as megalapításakor éppúgy, mint 2009-2012 között és az elmúlt két évben, amikor a helyreállítási és fejlesztési munkák zajlottak.
Mondják: Minden ember számára mindennapi feladat, hogy harmóniát teremtsen maga körül, hogy rendet tartson a dolgaiban és önmagában. Azt gondolom, a felelős, jövőtudatos gondolkodás azzal kezdődik, hogy ezt a „magunk körült” elkezdjük tágabban értelmezni. Hogy nemcsak a gondolataink között, az íróasztalunkon vagy a ház körül igyekszünk rendet tartani, de megpróbálunk harmóniát teremteni és harmóniában élni a tágabb környezetünkkel is: a közösséggel, amelynek részesei vagyunk és a tájjal, amelyben élünk.
Ez néha azt jelenti, hogy igyekszünk minél teljesebb sokszínűségében megvédeni és megőrizni csodálatos természeti környezetünket és gazdag élővilágunkat – ahogyan teszik ezt a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai a térség számos táján. Máskor pedig azt jelenti, hogy mi magunk teremtünk természeti gazdagságot, szépséget és sokféleséget egy alapvetően terméketlen tájon – ahogyan azt az alcsúti kastély kertjével tette egykor a schönbrunni kertépítő mester József nádor kérésére.
A nemzetipark-igazgatóság az elmúlt években bebizonyította, hogy a kutatásban, feltárásban, rekonstrukcióban és felújításban épp olyan érzékeny és színvonalas munkát tud végezni, mint a megóvásban, a fenntartásban. Fáradozásukért nemcsak virágot-fát szerető emberként, de környezetügyi államtitkárként is hálás vagyok, mert hiszem, hogy a környezettudatosság és a természettel való harmonikus együttélés nem merül ki az értékes területek körülkerítésében, a védelemben, a nem ártásban. Igényli az emberek felelősségvállalását és figyelmes, aktív közreműködését is – a természetes tájakon éppúgy, mint az ember alkotta kertekben, parkokban.
Úgy gondolom, a mostanra elkészült fejlesztéssel nemcsak egy hazai és európai szinten is jelentős történeti kert kapott új erőre, de az a régi attitűd is, amit a kert megálmodója, József nádor képviselt: Addig kell ültetni és plántálni, és újra ültetni és újra plántálni, míg végre meg nem fogan!
Erre a gondolatra pedig nemcsak egzotikus virágok ültetésekor, de tanításkor, neveléskor, bármilyen új ötlet megvalósításakor és bármilyen nagy terv kivitelezésekor is érdemes gondolni. Ebben a csodálatos és harmonikus környezetben, ebben a darabka földi égben nem is lesz majd nehéz!"
"Lippai János írta Posoni kert című művében, hogy Ami a mennyekben az egek alkotása, az a földön a kertek pántálása. Ezért ahogyan irigység nélkül nevezzük az Egeket mennyei Paradicsomnak, ugyanúgy kevélység nélkül nevezhetjük a kerteket földi egeknek.
Hogy Alcsútra is jutott egy darabka földi ég, abban mindenki egyetért, aki járt már a helyi arborétumban a tavaszköszöntő hóvirágok nyílása idején; vagy nyáron a mécsbogarak rajzásakor; esetleg ősszel az élénkpiros vadszőlő mellett; vagy épp télen, hóban, őzek lábnyomában.
Abba azonban talán bele sem gondolunk, hogy ennek a csodálatos angol kertnek a létrejöttéhez nem volt elegendő a teremtés és a természet csodája, sok ember szaktudására, áldozatos és fáradságos munkájára is szükség volt. 1820-as megalapításakor éppúgy, mint 2009-2012 között és az elmúlt két évben, amikor a helyreállítási és fejlesztési munkák zajlottak.
Mondják: Minden ember számára mindennapi feladat, hogy harmóniát teremtsen maga körül, hogy rendet tartson a dolgaiban és önmagában. Azt gondolom, a felelős, jövőtudatos gondolkodás azzal kezdődik, hogy ezt a „magunk körült” elkezdjük tágabban értelmezni. Hogy nemcsak a gondolataink között, az íróasztalunkon vagy a ház körül igyekszünk rendet tartani, de megpróbálunk harmóniát teremteni és harmóniában élni a tágabb környezetünkkel is: a közösséggel, amelynek részesei vagyunk és a tájjal, amelyben élünk.
Ez néha azt jelenti, hogy igyekszünk minél teljesebb sokszínűségében megvédeni és megőrizni csodálatos természeti környezetünket és gazdag élővilágunkat – ahogyan teszik ezt a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai a térség számos táján. Máskor pedig azt jelenti, hogy mi magunk teremtünk természeti gazdagságot, szépséget és sokféleséget egy alapvetően terméketlen tájon – ahogyan azt az alcsúti kastély kertjével tette egykor a schönbrunni kertépítő mester József nádor kérésére.
A nemzetipark-igazgatóság az elmúlt években bebizonyította, hogy a kutatásban, feltárásban, rekonstrukcióban és felújításban épp olyan érzékeny és színvonalas munkát tud végezni, mint a megóvásban, a fenntartásban. Fáradozásukért nemcsak virágot-fát szerető emberként, de környezetügyi államtitkárként is hálás vagyok, mert hiszem, hogy a környezettudatosság és a természettel való harmonikus együttélés nem merül ki az értékes területek körülkerítésében, a védelemben, a nem ártásban. Igényli az emberek felelősségvállalását és figyelmes, aktív közreműködését is – a természetes tájakon éppúgy, mint az ember alkotta kertekben, parkokban.
Úgy gondolom, a mostanra elkészült fejlesztéssel nemcsak egy hazai és európai szinten is jelentős történeti kert kapott új erőre, de az a régi attitűd is, amit a kert megálmodója, József nádor képviselt: Addig kell ültetni és plántálni, és újra ültetni és újra plántálni, míg végre meg nem fogan!
Erre a gondolatra pedig nemcsak egzotikus virágok ültetésekor, de tanításkor, neveléskor, bármilyen új ötlet megvalósításakor és bármilyen nagy terv kivitelezésekor is érdemes gondolni. Ebben a csodálatos és harmonikus környezetben, ebben a darabka földi égben nem is lesz majd nehéz!"
Fotó: Pelsőczy Csaba