PROGRAMNAPTÁR
2020. augusztus 4. kedd
HKSzCsPSzV
         

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31


FACEBOOK

Tündérkert avatás Keszthelyen

2015. május 19. 13:45:13  nyomtatási kép


Tündérkertet avattak vasárnap Keszthelyen, a Szent Család templom kertjében. Az avatáson V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár is köszöntötte a résztvevőket:


 


„Izgatottan vártam a mai eseményt, mert tudtam, hogy egy különleges közösségi térbe készülök: egy templomkertbe, ami tele van élettel. Élettel, amit az őshonos tájfajták közül kikerülő gyümölcsfa oltványok hordoznak, és élettel, ami a keszthelyiek tevékeny közösségét járja át.


25 gyümölcsfa kerül a 25 éve felszentelt templom kertjébe, és ennek történetnek minden epizódja szimbolikus. Szimbolikus a facsemeték száma, ami az eltelt évek számára utal; és szimbolikus a gesztus, hogy az utolsó oltványt Mihály atya és Zoltán atya – a 25 éve itt szolgált és a jelenlegi plébános – közösen ültetik el.


De jelképes az is, hogy az oltványokat otthon, maguk nevelgették a közösség idősebb és fiatalabb tagjai, hogy azután munkájuk gyümölcsét közkinccsé tegyék. Hiszen így épül minden jól működő közösség is: ki-ki a család biztonságot adó légkörében neveli gyermekét. Felkészíti az életre és felruházza a szükséges tudással és értékrenddel, hogy azután a gyermek, felnőve, az egész települést gazdagítsa személyiségével, munkájával, ötletivel.


S végül szimbolikusak maguk a facsemeték is – a Kender alma, a Vajkörte, a Bőralma és a Kálmán körte, amelyek évszázados tudást hordoznak magukban, amelyek gyökereikkel a szülőföldbe kapaszkodnak, de ágaikkal az ég felé nyújtózkodva növekednek, s amelyek évről-évre erősítik a törzsüket, hogy ellenálljanak a nehézségeknek és veszélyeknek. Így tesznek Keszthely polgárai is, akik tisztelik a hagyományaikat, bíznak a közösség erejében, hisznek a fejlődésben, és tudják, a nagy változások bennünk kezdődnek el.


Belülről, személyes meggyőződésekből indult ki a Tündérkert mozgalom is, ami rövidesen országos méretűvé növekedett. Az induláshoz nem kellett más mint, hogy néhányunkban megszülessen a vágy, hogy megőrizzük őshonos tájfajtáinkat a hozzájuk tartozó tudással, történetekkel, szokásokkal és receptekkel. Hogy gyermekeinket is beoltsuk az anyaföld, a természet, a hagyományok és a munka szeretetével.




Ez a vágy, ez a törekvés hamarosan megjelent a jogi szabályozásban is, az őshonos gyümölcsfajták szaporítását megkönnyítő kormányrendelet formájában, aminek az eredménye, hogy mostanra szerte az országban és a Kárpát-medencében tudják, hogy a citromalma, a selyemalma, a darualma nem mesebeli gyümölcsök, hanem régi magyar tájfajták. És ma már az is köztudott, hogy tündérkertek nemcsak a képzeletünkben léteznek, de Viszákon, Pórszombaton, Zsámbékon, Csopakon, Óbudán és Keszthelyen is.


A gyümölcsfák hálás teremtmények, ha gondos kezek jó földbe ültetik, és oltalmazzák őket, akkor enyhet adó árnyékkal, virágillattal, ízletes gyümölcsökkel hálálják meg a törődést. A tündérkertek is hasonlóan hálásak. Amit kialakítjuk őket, életünk számos területén kelnek segítségünkre. Támogatják a biológiai sokféleség fennmaradását, életre keltik régi kertészeti hagyományainkat, megmentik a feledéstől a kulturális tradíciókat, és megerősítik a helyi a közösségeket. A Rozi körte és a Batul alma már csak ráadás.


Kívánom, hogy keszthelyi Tündérkert is ilyen sok területen gazdagítsa az őt létre hozó közösséget, és sok-sok generációval szerettesse meg őshonos gyümölcseinket!”


Az államtitkár hozzátette, a tündérkert mozgalom számos hozadéka számára egyformán fontos: hogy támogatja a biológiai sokféleség fennmaradását, hogy életre kelti régi kertészeti hagyományainkat, hogy kulturális tradíciókat ment meg a feledéstől, hogy megerősíti a helyi a közösségeket, s hogy felhívja a figyelmet Gönc vidéki sárgabarackra, a szentesi rózsavirágú naspolyára, vagy épp a szomolyai fekete cseresznyére.