PROGRAMNAPTÁR
2020. október 29. csütörtök
HKSzCsPSzV
     

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31


FACEBOOK

46 milliárd természetvédelmi fejlesztésekre

2015. május 06. 15:24:22  nyomtatási kép
Az elmúlt években több száz természetvédelmi és turisztikai célú beruházás történt a magyarországi természetvédelmi területeken, és a következő öt évre 46 milliárd forintot különített el a kormány különböző forrásokból hasonló fejlesztésekre - közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerdán a Kis-Balatonnál, ahol Áder János köztársasági elnököt köszöntötte a tájvédelmi körzetben.



Az államfő, a földművelésügyi miniszter, valamint V. Németh Zsolt államtitkár, illetve Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatójának társaságában először a Diás-szigetet, az ott álló Fekete István emlékhelyet látogatta meg.

A zárt természetvédelmi terület bejárásakor Fazekas Sándor úgy fogalmazott: Magyarországon "mintaszerű a természetvédelem", tíz nemzeti park mintegy félmillió hektár védett területet gondoz, és évente másfél millió látogatót fogad. A kormány célja, hogy a rendelkezésre álló 46 milliárd forintból a következő öt évben mintegy 100 ezer hektáron javuljanak a természetvédelem feltételei.

Kitért arra, hogy a Kis-Balatonnál 2012-ben kezdődött meg a vízvédelmi rendszer második ütemének fejlesztése, amelyre 6,1 milliárd forintot áldoztak, és ennek 85 százalékát európai uniós forrásokból fedezték. A fejlesztés célja az volt, hogy az emberi, civilizációs hatásokat "mederbe terelje", ami példaszerű együttműködéssel valósult meg. A beruházás egyszerre szolgálja a tájvédelmet, az élővilág megőrzését, de az árvízvédelmet és a Balaton vízminőségének javítását is. A tájvédelmi körzet területén 3,6 kilométernyi új csatorna épült, 15 kilométeren kotorták ki a meglévő csatornákat, illetve a halak vándorlását segítő két hallépcsőt is építettek egyebek közt.



Puskás Zoltán történelmi áttekintést adott a Kis-Balaton kialakulásának, lecsapolásának, illetve helyreállításának történetéről. Említést tett arról, hogy már az 1800-as években megkezdődött az a törekvés, hogy az addig mocsaras vidék lecsapolásával mezőgazdasági művelésre alkalmas területet alakítsanak ki, de csak a térség 1951-ben történt védetté nyilvánítása hozott ebben fordulatot. Felidézte azt is, hogy a kis-balatoni vízvédelmi rendszer helyreállításának első üteméről 1979-ben született döntés, majd 1981 és 1987 között valósult meg a beruházás, 1986-ban pedig tájvédelmi körzet besorolást is kapott a Kis-Balaton mintegy 15 ezer hektáros területe.

Dévai György professzor arról adott tájékoztatást, hogy az 1979-ben az iráni Ramsarban kötött természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozik ma a Kis-Balaton területe is. A ma már 168 ország 2200 vizes élőhelyére kiterjedő egyezményben Magyarország 29 élőhelye, összesen 240 ezer hektár érintett. Hozzáfűzte ugyanakkor: Magyarország területének 35 százaléka vizes élőhelynek tekinthető, de ez a minősítés az Alföld mintegy 60 százalékára is kiterjed.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Forrás: MTI