PROGRAMNAPTÁR
2020. október 29. csütörtök
HKSzCsPSzV
     

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31


FACEBOOK

Kereszt az árvízi áldozatok emlékére

2015. április 28. 12:00:49  nyomtatási kép
Az 1965-ös árvíz áldozataira emlékeztek vasárnap Csákánydoroszlón az 50 éves évforduló alkalmából. Az 50 éves évforduló alkalmából tartandó megemlékezés több helyszínen lesz. A megemlékezés több helyen, az árvízi emlékműnél, a művelődési házban és a Rába-parti csónakkikötőnél zajlott – utóbbi helyszínen Kormorán kenu egyesület kezdeményezésére egy keresztet állítottak az árvízi áldozatok és károsultak tiszteletére. A kereszt felavatásán V. Németh Zsolt államtitkár, országgyűlési képviselő mondott köszöntőt:



„Az ókori egyiptomiak úgy tartották, hogy a víznek van női – azaz teremtő – és férfi – azaz tevékeny – aspektusa. A csákánydoroszlóiak ismerik a teremtő Rábát, ami szép tájat, gazdag élővilágot, ivó- és öntözővizet ad. Ismerik a tevékeny Rábát, ami energiát termel, meghajtja a vízimalmok kerekét, és pihenési, sportolási lehetőségekkel csalogatja a turistákat. De ismerik a kanyargó, partjait szaggatva öntöző, sok helyütt alattomosan örvénylő Rábát is; ami az elmúlt fél évszázadban több mint 20 alkalommal állította kihívások elé a településüket; 50 évvel ezelőtt, 1965. április 22-én pedig emberéleteket is követelt a mentésre sietőktől.

Rájuk emlékezünk ma, bátorságukra, önzetlen segítségnyújtásukra, áldozatukra. És magunkat is emlékeztetjük, hogy csodálatos természeti környezetünk nemcsak szépséggel és élmények sorával ajándékoz meg minket, de megköveteli az odafigyelést, a törődést, az együttműködést is.

A csákánydoroszlói Kormorán kenuegyesület egy maradandó mementó felállításáról döntött a kerek évforduló alkalmából. Keresztet állítottak – egyik legősibb, legszebb jelképünket, mely egyszerre őrködik az árvízbe veszettek lelki üdve felett, és figyelmezteti az utókort. A kereszt felső ága az ég felé nyújtózkodik, azok felé törekszik, akik már nem lehetnek köztünk, az alsó ága azonban a földbe kapaszkodik, emlékeztetve az utódokat, hogy itt van dolguk, a szülőföldjükön – jó és nehéz időkben egyaránt.

Jelképes és mitológiai történeteinkben az árvíznek mindig megtisztító, kiválasztó szerepe van. Hiszen az árvízi hajósoknak a bibliai Noéhoz hasonlóan mindig át kell gondolniuk, mit érdemes felvinni a hajóra, mit érdemes megmenteni, mi az, ami méltó a védelmünkre. A csákánydoroszlói árvizek még nincsenek olyan történelmi távolban tőlünk, hogy bölcselkedve gondoljunk rájuk vissza. Ahhoz még túlságosan is élő, túl fájdalmas az emlék. S talán a történtekből levont tanulságok is inkább gyakorlati jellegűek, mint filozofikusak.

Úgy gondolom, mégis érdemes a szomorú évforduló alkalmával is elgondolkodni, melyek azok az értékek, amelyeket áradáson, aszályon és minden más nehézségen keresztül is érdemes a csákánydoroszlóiaknak átmenteni és megőrizni. Ilyen a múltjuk iránti tisztelet, az egymásra való odafigyelés, a bátorság, a helytállás, az összetartás és a kitartás.



Csákánydoroszlón komoly múltja van a védelemnek, a megóvásnak. A török időkben a Batthyány-család itteni kastélya jelentős végvárként őrködött hazánk biztonsága felett. Most, békeidőben a település épített kincseire, a Rába-mente és a kastélykert természetvédelmi területének értékeire kell leginkább vigyázni. És természetesen örök feladata marad a helyieknek a Rábával való békés együttélés érdekében az árvíz elleni védekezés is.

Kívánom, hogy a ma felállított kereszt legyen társa a csákánydoroszlóiaknak a védelemben: óvja meg emlékeiket és őrizze meg emberi értékeiket!”