2024. március 29. péntek
|
Őrségi hangulatok fotóalbum
Őrségi hangulatok - Egy nemzeti park képekben címmel készült az Őrség életvilágát amatőr fotósok felvételeivel és a szerkesztő Markovics Ágota festőművész verseivel bemutató album. A Szülőföld Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet bemutatóján V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár is köszöntőt mondott:
Azért fényképezünk, mert nem tudunk beletörődni, hogy lehetetlen megismételni egy már átélt pillanatot. Azért fényképezünk, mert tudjuk magunkról, hogy felejtünk. Elfelejtjük a hetet, a napot, az órát; elfelejtjük azt a pillanatot, amikor a legboldogabbak voltunk – olvastam egy kortárs amerikai író tollából.
Az ilyen megismételhetetlenül boldog pillanatok néha jelentőségteljesek és nagyszabásúak. Amikor átvesszük a diplománk, amikor kimondjuk a boldogító igent, amikor a gyermekünk megteszi első lépéseit. Az ilyen fontos pillanatokban sok-sok vaku villan körülöttünk – próbálva kimerevíteni, megőrizni a percet.
De van olyan, hogy a legboldogabb pillanatok csöndben, szinte észrevétlenül történnek meg velünk, távol a zajos tömegtől, olyankor, amikor újra gyermeki odaadással és önfeledtséggel tudunk rácsodálkozni a minket körülvevő világra. Mondjuk az Őrség egyik erdejében, amikor többnapi szürkeség után előbújik a nap, és sugarai áttörnek fák ágai között. Vagy amikor végignézhetjük két pillangó zavartalan, kecses násztáncát. Vagy éppen amikor meglátunk egy virágot, ami mer szép és törékeny lenni a legzordabb havas tavaszon is.
Az Őrség hangulataiban a képek sokszor annyira intimek, hogy nehéz elképzelnem, hogyan volt a – nem hivatásos – fotósoknak lélekjelenléte elővenni a gépet, és a beállításokra odafigyelve megörökíteni a pillanatot. Talán azért voltak rá képesek, mert az Őrség jó ismerőjeként sok-sok különleges percet tartottak már meg maguknak, s mostanra igazán arra vágytak, hogy néhányat megosszanak másokkal is.
A kötet nem sokat ír, keveset beszél, de a fotók mögött mégis éppúgy ott érezhetjük az embert, a maga történetével, érzéseivel, értékeivel, mint a verssorok mögött. Ezért úgy gondolom, ez az album nemcsak az Őrség kivételes természeti csodáit dokumentálja, de azt a különleges kapcsolatot is, ami ember és táj között kialakulhat. Tetten éri, és megmutatja azokat a pillanatokat, amikor megsejtjük, mi mindennel gazdagíthat minket ez a viszony, megértjük, milyen sokat adhat nekünk a környezetünk, s talán elgondolkodunk azon is, mit tehetünk mi természeti kincseinkért.
Ahogyan egy amerikai környezetvédő fotográfus mondta, a fényképen mindig két ember van. A fényképész és a néző. Ez még az Őrségi hangulatok – Egy nemzeti park képekben című könyv természetfotóira is igaz: a benne szereplő felvételek mesélnek arról is, aki megörökített egy pillanatot, és arról is, akit majd megérint ez a megörökített pillanat.
Kívánom, hogy a könyv képei – amellett, hogy szép emlékek – legyenek egy-egy új történet elindítói is. Hozzák meg a kedvét számtalan nézőjüknek a felfedezéshez itt, az Őrség tájain; indítsanak el sok megismételhetetlen, boldog pillanat felé, és inspiráljanak új és elmélyülő kapcsolatot a minket körülvevő tájjal."