PROGRAMNAPTÁR
2024. április 17. szerda
|
FACEBOOK
Kaptárkő nap
A kaptárkövek védetté nyilvánítását ünnepelte pénteken Szomolyán a Földművelésügyi Minisztérium, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és Szomolya község önkormányzata. A kaptárkő napot Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitotta meg, köszöntőjét követően pedig V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár tartott előadást a Hungarikum törvényről és a Nemzeti Értéktárról.
A földművelésügyi miniszter Európában egyedülállónak nevezte a magyarországi kőkultúrát, és azt hangsúlyozta, hogy rá kell irányítani a figyelmet a több ezer éves, máig rejtélyes kaptárkövekre. Fazekas Sándor felidézte, hogy egy korábbi rendelet kiemelt természetvédelmi oltalmat biztosított Magyarország valamennyi kaptárkő-előfordulásának. A rendelet alapján leltározzák az értékeket, annak érdekében, hogy legyen egy teljes kép arról, hogy milyen kincs van a kezünkben, mit kell tennünk azért, hogy felhívjuk rá a figyelmet – mondta.
A környezetügyért felelős államtitkár rámutatott, a kaptárkövek a magyar táj egyedi természeti értékei és egyben különleges kultúrtörténeti emlékei. Emiatt a kaptárkövek és közvetlen környezetük megóvása alapvető fontosságú. A természet védelme és a nemzeti örökségünk megőrzése egymásra épülő és egymást erősítő feladatok – mondta. Elegendő néhány példát megemlítenünk, hogy lássuk, milyen sok ponton kapcsolódnak egymáshoz. Gondoljunk csak a Hungarikumok Gyűjteményébe tartozó Aggteleki-karsztra, a Tokaji történelmi borvidék kultúrtájára vagy a Hortobágyi Nemzeti Parkra – tette hozzá.
A kaptárkövek a környezetükből kiemelkedő sziklák, kőtornyok felületébe faragott fülkék, néhol a fülkéken kívül még kőbe vésett csatornák, lyukak, kőüstök, sziklahelyiségek is fellelhetők. A képződmények legnagyobb számban Szomolyán találhatók. Még ma sem egyértelmű, hogy a sziklafülkék gazdálkodáshoz kapcsolódnak-e, vagy kultikus, szakrális rendeltetésük volt.
Forrás: MTI
Fotó Pelsőczy Csaba
A földművelésügyi miniszter Európában egyedülállónak nevezte a magyarországi kőkultúrát, és azt hangsúlyozta, hogy rá kell irányítani a figyelmet a több ezer éves, máig rejtélyes kaptárkövekre. Fazekas Sándor felidézte, hogy egy korábbi rendelet kiemelt természetvédelmi oltalmat biztosított Magyarország valamennyi kaptárkő-előfordulásának. A rendelet alapján leltározzák az értékeket, annak érdekében, hogy legyen egy teljes kép arról, hogy milyen kincs van a kezünkben, mit kell tennünk azért, hogy felhívjuk rá a figyelmet – mondta.
A környezetügyért felelős államtitkár rámutatott, a kaptárkövek a magyar táj egyedi természeti értékei és egyben különleges kultúrtörténeti emlékei. Emiatt a kaptárkövek és közvetlen környezetük megóvása alapvető fontosságú. A természet védelme és a nemzeti örökségünk megőrzése egymásra épülő és egymást erősítő feladatok – mondta. Elegendő néhány példát megemlítenünk, hogy lássuk, milyen sok ponton kapcsolódnak egymáshoz. Gondoljunk csak a Hungarikumok Gyűjteményébe tartozó Aggteleki-karsztra, a Tokaji történelmi borvidék kultúrtájára vagy a Hortobágyi Nemzeti Parkra – tette hozzá.
A kaptárkövek a környezetükből kiemelkedő sziklák, kőtornyok felületébe faragott fülkék, néhol a fülkéken kívül még kőbe vésett csatornák, lyukak, kőüstök, sziklahelyiségek is fellelhetők. A képződmények legnagyobb számban Szomolyán találhatók. Még ma sem egyértelmű, hogy a sziklafülkék gazdálkodáshoz kapcsolódnak-e, vagy kultikus, szakrális rendeltetésük volt.
Forrás: MTI
Fotó Pelsőczy Csaba