PROGRAMNAPTÁR
2020. augusztus 3. hétfő
HKSzCsPSzV
         

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31


FACEBOOK

I. Vasi Bárányfesztivál

2015. március 30. 10:00:40  nyomtatási kép

A bárányhús és a juhtejből készült termékek fogyasztásának népszerűsítését, a hazai tenyésztő szervezetek szerepének bemutatását tűzte ki célul az első Vasi Bárányfesztivál, melynek keretében olyan jellegzetes bárányhúsból készült ételeket kóstoltattak, mint a hungarikumok közé beválasztott karcagi birkapörkölt, a Ferenczy-féle bárányflekken, a sült báránymáj, az erdélyi töltött bárány, vagy éppen a gyros. Az eseményt V. Németh Zsolt államtitkár, a térség országgyűlési képviselője nyitotta meg szombaton:



„Jókai Mór szerint Nemcsak abban áll a magyar szakácsművészetnek a titka, hogy egyes ételeket milyen ízlésesen tud előállítani, hanem hogyan tálalja föl egymás után úgy, hogy az elköltött étel valósággal kívánja az utána következőt, s mikor már az ember azt hiszi, hogy egészen jóllakott, akkor hoznak megint valamit, amire azt kell mondani, hogy de már ebből eszünk!

Az Első Hazai Vasi Vasvári Bárány Fesztiválnak már a meghívóján is ilyen ellenállhatatlanul vannak feltálalva a mai nap ránk váró izgalmasabbnál izgalmasabb programok: kóstolás, vásár, mese, képzőművészeti előadás, kézműves foglalkozás, élőállat bemutató. Akit pedig itt, a helyszínen megcsapott a készülő karcagi birkapörkölt illata, az bizonyosan marad a rendezvény végéig. Illő módon és körülmények között kerül tehát ismét a figyelem középpontjába az utóbbi időben méltatlanul háttérbe szorult juh és a többi hazai kérődző állatfajta.

A Kárpát-medence Európa egyik legrégebbi mezőgazdasági kultúráját őrzi. Benne Magyarországon a sajátos éghajlati és ökológiai viszonyoknak, s a termesztésben eltöltött hosszú időnek köszönhetően hihetetlen értéket jelentő formagazdagsága alakult ki kultúrnövényeinknek és gazdasági haszonállatainknak egyaránt, ami sokszínű gasztronómiánknak is záloga. Ezt a gazdagságot és sokszínűséget akkor tudjuk megőrizni, ha emlékeinkből, hagyományainkból és asztalainkról nem tűnnek el az olyan tradicionális ételeink, mint a húsvéti báránysült vagy a szüreti birkapörkölt.

A mai nap főszereplője, a bárány ezer szállal kötődik a magyar és a vasi hagyományokhoz, konyhához, s ezen felül a környezet védelmében, a biológiai egyensúly fenntartásában is szerepet játszik. Az utóbbi időben megyénkben mégis visszaesett a bárányhús és a juhtejből készült termékek fogyasztása. 



Ártatlan, mint a ma született bárány – mondjuk ma is arra, aki romlatlan és feddhetetlen; kezes báránynak hívjuk azt, aki készséges és segítőkész; birkatürelmű – állítjuk arról, akit nem lehet kihozni a sodrából, és a család fekete bárányának kiáltjuk ki azt, akivel mindig csak a baj van. Bamba, minta birka; jámbor, mint a birka; ostoba, mint a birka – emlékszünk még a szólás-mondásokra, de a valóságban egyre kevesebben tudjuk, milyen is ez az állat, hogyan kell tartani, hogyan kell feldolgozni és elkészíteni. S azt is kezdjük elfelejteni, mi mindent szimbolizál hagyományainkban: a húsvéti áldozattól kezdve, az ártatlanságon át a jóságig.

Az első vasvári Birka Fesztivál szervezői ezen kívántak fordítani, méghozzá jó pedagógus módjára nem okítással és feddéssel, hanem ízekkel, illatokkal, különleges hangulattal kedvet csinálva. Nem is lehet ellenállni csábításuknak és marasztalásuknak. Bízom benne, hogy a programok végeztével, úgy fogunk járni, ahogy Jókai fogalmazott: valósággal kívánjuk a következőt – birkapörköltet, juhsajtot, és bárányfesztivált egyaránt!”