A természetvédelem és a vidékfejlesztés egymásra épülő és egymást erősítő feladatok - jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára a tárca és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerdai konferenciáján, Budapesten.

V. Németh Zsolt a természetvédelem és környezetvédelem intézményi rendszerének változásáról azt mondta: az intézményrendszer csak eszköz és nem cél, a környezetvédelem sorsát emellett számos hatás befolyásolja.

Úgy vélte, hogy nincs igaza azoknak, akik szerint a természetvédelemnek jobb kilátásokat jelentene a külön minisztérium. Hozzátette: a kritikákkal ellentétben nem csökkent, hanem a GMO és a biodiverzitás ügyével, valamint az ehhez kapcsolódó kutatóintézetekkel bővült a környezetügyért felelős államtitkárság hatáskörébe tartozó terület.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) 2013-as reformjában nagy hangsúlyt kaptak a környezetvédelmi szempontok, és egyre erőteljesebben jelennek a vidékfejlesztési, környezet- és természetvédelmi célok. A KAP-on belül egységet alkot a mezőgazdasági termelés és a természet fenntartása.

Az államtitkár kijelentette: közel 100 ezer hektáron történt élőhelyfejlesztés és mintegy 21 ezer hektárral bővült a védett természeti területek nagysága 2007-2013 között, így nem igaz, hogy a természetvédelem leépült volna az országban az elmúlt évtizedben.

A Mit tehet az európai és a magyar agrárpolitika a környezetért és a társadalomért? - című konferencián tartott előadásában V. Németh Zsolt arról is beszélt, hogy a közös agrárpolitikán (KAP) belül, a Vidékfejlesztési Programban, 2014-2020 között az agrár-környezetvédelemre és az éghajlatváltozással összefüggő intézkedésekre 191,46 milliárd forint, az ökológiai gazdálkodásra 63,24 milliárd forint, a Natura 2000 és víz direktíva kifizetésekre 61,36 milliárd forint, az erdő-környezetvédelemre pedig 15,50 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre.

Elmondta, a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi fejlesztéseire mintegy 9 milliárd forint jut 2015-ben, az induló projektek között említette a Zempléni Tájegység és Hanság komplex élőhely-fejlesztéseit, illetve a Gerecse, Pilis, Vértes barlangtani értékeinek védelmét.

Mezei Dávid Csaba, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta: az EU-n belül arról zajlik a vita, hogy szükség van-e közös agrárpolitikára. Úgy fogalmazott: a magyar kormány álláspontja egyértelmű, szükség van a KAP fenntartására.

A helyettes államtitkár hozzátette: terv az, hogy az idén mintegy 2000 milliárd forint kifizetés érkezzen Magyarországra. Rámutatott: az unió nem könnyíti meg a pénzek lehívását, amely minden résztvevő együttműködését igényli. Hozzátette, a KAP-on belül évi 500 milliárd forintot tud az ország területalapú támogatások keretében lehívni.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke bevezetőjében elmondta: a tanácskozás fő témája a természeti erőforrások védelme és a helyi élelmiszerek termelése, falhasználása az unió agrárpolitikájához kapcsolódva. A KAP arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy földjeiken fenntarthatóan, természetkímélő módon állítsák elő termékeiket - mondta.

A konferencián elhangzott, hogy a Vidékfejlesztési Program társadalmi egyeztetése február 28-ig tart.

Forrás: MTI/FM Sajtóiroda