PROGRAMNAPTÁR
2024. július 19. péntek
HKSzCsPSzV

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31



FACEBOOK

Trianoni emlékmű avatása

  nyomtatási kép

Trianoni emlékművet állítottak Magyarlakon, a felszabdalt Nagy-Magyarországot ábrázoló alkotást szerdán, a nemzeti összetartozás napján avatták fel. Az ünnepségen Monek Gyula polgármester felkérésére V. Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője mondott beszédet:

 

 

"1914-ben, az első világháborúban végzetesen kibillent egyensúlyából a világ. 1920. június 4-én a versailles-i Nagy Trianon kastélyban azért gyűltek össze a nemzetek képviselői, hogy békét kössenek, hogy új egyensúlyt teremtsenek. De a trianoni békadiktátum aránytalan, igazságtalan és embertelen feltételei nem hoztak békességet és megnyugvást a szívekbe. Fájdalmat hoztak, gyászt hoztak, haragot és keserűséget hoztak, de egyensúlyt nem.

 

A magyar nemzet azóta is próbálja feldolgozni ezt a tragédiát, próbálja újra helyreállítani felborított egyensúlyát. Az elmúlt közel egy évszázad alatt ez a próbálkozás hol erre, hol arra billentette ki népünk tengelyét, de nyugalmat, megbékélést ez sem tudott adni.

 

Sokan sokáig dühösen, indulatosan, erőszakosan követelték az igazságtételt és a jóvátételt - de a revizionizmus politikája nem járt sikerrel. Nem orvosolta a méltatlanságokat, csak részlegesen és rövid időre adta vissza magyarlakta tájainkat, nem kárpótolta határon túlra szakadt testvéreinket, s nem vigasztalta meg a magukra maradtakat.

 

Azután sokan, sokáig a másik végletbe billentek át: az elhallgatásba, az önmegtagadásba. De a kínos, természetellenes csönd sem hozott megnyugvást. A feldolgozatlan megrázkódtatás, a kimondatlan sérelmek csak még jobban fájtak, még jobban égettek.

 

 

Én azonban úgy érzem, az elmúlt néhány évben végre sikerült egyensúlyt teremtenünk. Ez az új egyensúly olyan oszlopokon áll, mint a kettős állampolgárságról szóló törvény, a határon túli területek meglátogatását támogató intézkedések, a szavazójog kiterjesztése és az össznemzeti lista az Európai Parlamenti választásokon.

 

2010-ben az egyik első dolgunk volt, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotásával megkönnyítsük a határon túli magyarok állampolgársághoz jutását. Nagy adósságot törlesztettünk ezzel a döntéssel, ami úgy hiszem, segíti a magyar nemzet megmaradását, és erősíti a magyar identitását megfordítva a határon túli asszimilációs folyamatokat.

 

2010 és 2014 között 40 ezer általános iskolást támogattunk abban, hogy meglátogassák a határon túl élő magyar diáktársaikat, mert úgy gondoljuk, ahhoz, hogy eltaláljunk egymáshoz nem elég megnyitni a jogi és földrajzi határokat, ahhoz látnunk, hallanunk és számon kell tartanunk egymást.

 

Idén tavasszal évtizedek óta először végre minden magyar - anyaországban, Kárpát-medencében és azon kívül élő - részt vehetett a nemzet közös döntésében, és megválaszthatta a nemzet országgyűlését, ami felhatalmazhatja a nemzet kormányát. Májusban pedig már össznemzeti listáról választhattuk meg az Európai Parlament magyar képviselőit is.

 

Mindez az bizonyítja, hogy akkor kerülhetünk csak egyensúlyba, ha feldogozzuk a történteket, felmérjük a lehetőségeinket, és a legjobb tudásunk szerint teszünk egy jobb jövőért. Trianon esetében ez azt jelenti, hogy számot vetünk a békediktátum politikai, jogi és lélektani következményeivel; hogy fejet hajtunk mindazok előtt, akik hátrányt, sérelmet szenvedtek miatta; és hogy nap mint nap teszünk azért, hogy a szétdarabolt nagy Magyarország egy összetartó, kultúrájában és önazonosságában megingathatatlan nemzetben éljen tovább.

 

Jó látni, hogy itt, Magyarlakon is megtalálták az egyensúlyt: a tudatosításban, az emlékezésben, a kimondásban.  A szentmise, az emlékmű állítása, a koszorúk elhelyezése, a közös éneklés és emlékezés nemcsak szép, de elengedhetetlenül fontos gesztusok is. Ezek teszik lehetővé, hogy június 4-e gyásznap helyett a nemzeti összetartás napja legyen. Ezek teszik lehetővé, hogy gyermekeinkre és unokáinkra ne a fájdalmat, a szégyent vagy a dühöt hagyományozzuk át, hanem a megértést, a méltóságot, a nemzeti büszkeséget és az együttérzést.

 

Nyelvünk és kultúránk megbecsülése, az emberi kapcsolataink ápolása és a közös emlékezés, átjárhatóvá teszik a határokat; és lelkében, szellemében újraegyesítik a sok részre szakadt magyar nemzetet.

 

Hiszen ahogyan Németh László írta: a határokat szerződések csinálják és szerződések mossák el, (?) de hogy egy népcsoport van vagy nincs, meg tud-e kapaszkodni földjén és hagyományaiban: az az élet alapténye; a népnek, melyben bő természet terjeszkedik, szerződések sem tudhatnak ki az országból."