Tizenkettedik alkalommal rendezték meg a hagyományos virág- és dísznövénykertészeti kiállítást és vásárt a hétvégén virágünnepet Szombathelyen. A szokás szerint gazdag kulturális programkínálattal kísért rendezvény fővédnökének V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkárt kérték fel, aki az alábbi szavakkal köszöntötte virágünnep látogatóit:

"Különös teremtmények a virágok. Elkápráztatnak, elvarázsolnak, de ha megpróbáljuk megérteni őket, bizony feladják a leckét. Hamvas Béla író-bölcselkedőnk sok filozófiai talányt megfejtett, de a virágok még rajta is kifogtak. Csak kérdések sorát tudta feltenni: Miért szakítja le az ember a virágot és miért díszíti fel magát vele? Mi az a rejtélyes kényszer, hogy márciusban a patak mellé hóvirágot szedni mentünk, májusban gyöngyvirágot az erdőbe, júniusban pipacsot és búzavirágot a szántóföldek közé? Miért örülnek a leányok, ha virágot adok nekik? Miért vannak otthon vázák a szobában, s miért van bennük tavasszal orgona, ősszel krizantém?

Aki ezekre a kérdésekre keresi a választ, jobb helyre nem is jöhetne, mint a Herényi Virágút egy kilométeres, csodálatos kiállítására és vásárára. Ha valahol, itt aztán lehet tobzódni a virágokban, dísznövényekben és a talányokban is. Én magam kivételes örömmel és kíváncsisággal készülök ide évről-évre, de arról már régen letettem, hogy a virágok titkát megfejtsem. Csak ámulni és gyönyörködni jövök, feltöltődni színekkel és illattokkal egész évre. Na, és persze vásárolni, s nem utolsó sorban zenét hallgatni, táncot nézni, helyi ízeket kóstolni és a virágút forgatagában ismerősökkel találkozni.

Itt egy kis időre elfeledkezhetünk mindenről, ami szürke, fakó; ami unalmas, monoton; ami csúf, kellemetlen vagy zavaró. A virágokat és a vidám arcokat nézve az a hetyke jókedv és derűlátás lesz rajtunk úrrá, amivel a francia író, Anatole France azt mondta, ha virágos az út, ne kérdezd hová visz. Én azért mégsem tudok kibújni a bőrömből, elvégre a rendezvény megtisztelő fővédnöki szerepére nem virágot szerető emberként, hanem vidékfejlesztésért felelős államtitkárként kértek fel. S mint ilyennek - ha a virágok titkát nem is kell megfejtenem, arra mégiscsak választ kell keresnem, hogy hova vezet ez a virágos út: Messzebbre, mint gondolnánk.

Vezet például egy gazdag hagyományokkal bíró, nagy élőmunkát és szakmai tudást igénylő ágazat, a kertészet, s azon belül a dísznövénykertészet fellendüléséhez. Amelynek, mint tudjuk, nyugat-dunántúli központja Vas megyében, közelebbről Szombathelyen, még közelebbről Herényben van. Vezet továbbá turisztikai vonzerőhöz is, hiszen a térség természeti és épített kincseire alapozva olyan színes kulturális programot kínál, ami évről évre egyre több látogatót csábít ide - s nemcsak a környékről, de egész Dunántúlról, sőt a határon túlról is.

Vezet ezenkívül a vásárlói magatartás megváltozásához is. Mert, aki egyszer vett már virágot a Herényi Virágút árusaitól, aki kapott már tőlük értő segítséget a virágok gondozásához, és tanácsot arra nézve is, hogy milyen alkalomra mit illik ajándékozni, az nem szívesen vesz már növényt személytelen bevásárlóközpontokban, polcról, előrecsomagoltan. Szívesebben fordul a kistermelőkhöz.

Végül pedig ez az út vezet egy szemléletváltáshoz is - s ez talán mindennél fontosabb. Megváltoztatja a nézőpontunkat, a fókuszunkat. Ahogy Arany János is úgy látta, az útfélen itt-ott egy kis virág neki nyitott, s azt leszedve megvolt szíve minden kedve. Aki végigsétál a Herényi virágúton, az jó eséllyel később, a kevésbé színes, kevésbé illatos utakon sem az út porára figyel majd, hanem a virágot keresi: a szépet, a jót, az örömöt.

Ebben bízva kívánok kellemes időtöltést, önfeledt nézelődést és jó vásárlást a mai napra!"