PROGRAMNAPTÁR
2020. szeptember 27. vasárnap
HKSzCsPSzV
 

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30


FACEBOOK

Őshonos gyümölcsfák között

2014. március 26. 13:00:00  nyomtatási kép

A csak gyümölcsoltó boldog emberként emlegetett Kovács Gyula idén is pórszombati kertjébe hívta a kisebbeket és nagyobbakat, hogy a Gyümölcsoltó Boldog Asszony napját a lehető legméltóbb módon: faoltással ünnepeljék. A Hetési Értéktár közreműködésével zajlott keddi rendezvényt V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár nyitotta meg, aki később hangszert is ragadott:

 

 

"A mag törvénye így szól: Ma ültetsz, és KÉSŐBB aratsz. Ha azt kérdezed: Mit kaphatok holnap, ha ma elvetem a babszemeimet?, a válasz: Nedves babszemeket.  Hónapokba telik, mire az elvetett bab termést hoz. Ha pedig faoltásra, faültetésre adjuk a fejünket, akkor még több türelemre van szükségünk, hiszen sok-sok év kell ahhoz, hogy az oltott ág csemetévé, a csemete pedig fává nőjön, és gyümölcsöt hozzon.

 

Ezt manapság, a gyorsrizs és az instant kávé korában, talán nehéz elfogadni. A ma embere bosszankodik, ha kettőnél többen állnak előtte a pénztárnál; mérgelődik, ha elviszik az orra elől a liftet, és az asztalon dobol az ujjaival, ha a szokásosnál lassabban tölt be egy honlap. Ezekben a rohanó, kapkodó, mindent azonnal követelő hétköznapokban üdítő volt megkapni a Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára szóló meghívót. Ez a meghívó azt mondja: oltsál, ültess egy fát őseid örökségéből, és azt is mondja: őrizd meg a jövődet. Aki invitál, Kovács Gyula, nemcsak a tegnappal és holnappal foglalkozik tehát, hanem sokkal nagyobb távlatokban gondolkodik.

 

 

Akkor is nagy távlatokban gondolkodott, amikor úgy döntött, megpróbálja megmenteni, az utókornak átörökíteni az őshonos magyar gyümölcs tájfajtákat, s velük együtt a hozzájuk kötődő régi tudást is. Mint minden erdész, kertész, ő is tudta, nem számíthat azonnali sikerre, mégis állhatatosan tette tovább a dolgát. Úgy látom, mostanra be is érett a munkája gyümölcse. Itt, Pórszombaton, már hagyománnyá vált a gyümölcsoltás. A régi gyümölcsfajtáink megmentése valódi mozgalommá nőtte ki magát. Sorra nyíltak az országban a Tündérkertek. S a Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatta ezt a folyamatot az őshonos tájfajták szaporítását megengedő rendelettel.

Bár beérni látszik a gyümölcs, a munka nem áll meg, bőven van még tennivalónk. De ma, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján nincs olyan feladat, ami ne várhatna holnapig. Itt, a pórszombati gyümölcsöskertben, megtapasztalhatjuk, milyen, amikor lelassul, akár meg is áll az idő. Magunkba szívhatjuk a tavaszi illatokat, megcsodálhatjuk a virágzó fákat - belefeledkezhetünk a pillanatba. Ugyanakkor megismerhetjük elődeink tudását, hagyományait, örökségét - átélhetjük a múltat. Nem utolsó sorban pedig, olthatunk fát, és beleolthatjuk minden reményünket, bizakodásunkat - azaz tehetünk valamit a jövőnkért.

 

 

Ültess fát! / Hogyha mást nem, / lombot ád - mondja versében Jókai Mór. És nyomában mondogatjuk egyre többen, mert egyre többen tudjuk azt is, hogy az őshonos gyümölcsfáink nemcsak lombot és árnyékot nyújtanak nekünk, de bőralmát, nagyasszonyalmát, karácsonyalmát, meg vérkörtét, sózókörtét és csibelábú körtét is. Ha pedig valakinek ezek a mesebeli gyümölcsnevek még idegenül csengenek, ne ijedjen meg. A legjobb helyre érkezett."