PROGRAMNAPTÁR
2024. június 23. vasárnap
HKSzCsPSzV
         

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30



FACEBOOK

Magyar Vidék Napja - Farsangi Vigalom

  nyomtatási kép

Fél éven belül második alkalommal rendezte meg a Magyar Vidék Napját a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat a budapesti Millenárison, a nap témája ezúttal a Farsangi Vigalom volt. A mohácsi búsokat, őrségi rönkhúzókat és számos további vidék hagyományt felvonultató szombati rendezvényt V. Németh Zsolt, vidékfejlesztésért felelős államtitkár nyitotta meg:

 

"Szeretettel köszöntöm Önöket ezen a februári napon, a vidéki Magyarország újabb budapesti ünnepén, a Magyar Vidék Napja Farsangi Vigalmán! Jules Verne - vagy ahogyan sokan ismerjük, Verne Gyula - 1828-ban épp ezen a napon született. Borongós egy nap lehetett, mert később egy művében azt írta: Felhők, esők, viharok, kedvtelenség - mi van még az ember életében? Ez a négy szó a teljes élet foglalata.

 

Ma, 186 évvel később, a Magyar Vidék Napja rendezvénysorozat újabb állomásán, kimerítő választ készülünk adni erre a borúlátó kérdésre. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy még a szürke, esős, szeles februárban is sok izgalmas és jókedvre derítő dolog van az emberek életében. A magyar vidéken élő emberékében legalábbis biztosan. Sőt, ilyenkor van csak igazán, hiszen ez az időszak a farsang, a nagy hanggal érkező, jelmezes, álarcos télűző mulatságok ideje.

 

Ilyenkor a vidéki emberek életében van muzsika, tánc, alakoskodás, maszkabál, bolondesküvő, Busójárás. Meg is érdemlik, hiszen az év többi részében főként áldozatos munka tölti ki a napjaikat. Nekik is köszönhető, hogy az elmúlt évben az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb mezőgazdasági sikerét értük el: 22 százalékos gyarapodást, ami a tavalyi gazdasági növekedés felét adta. A mai nap ezért a vidék sikereinek ünnepe is, amiből - bízom benne - sok lesz a jövőben is, hiszen az Európai Unió előttünk álló 2014-2020-as pénzügyi időszakával a hazai agrárium életben is új fejezet nyílik: új forrásokkal, új fejlesztési lehetőségekkel.

 

 

 De nemcsak kenyérrel és vízzel élünk, ezért a vidékfejlesztés sem merül ki az új eszközök beszerzésében, az infrastruktúra fejlesztésében, a termőföld megvédésében vagy a tanyavilág támogatásában. Ugyanilyen fontos a vidéki kultúra, a vidéki hagyományok továbbörökítése is. Ebben pedig nagyszerű néptáncosok, népzenészek, népi mesemondók és hagyományőrző csoportok vannak a segítségünkre. Olyan emberek, akik csak farsangkor alakoskodnak, de egész évben hitelesen élik meg a hagyományaikat.

 

 

Nézzék meg, ismerjék meg őket ma, és higgyék el, amit most idehoztak nekünk Budapest szívébe; az otthon, a szülőföldjükön, még mindig az életük része. Ezt az őrségi rönkhúzás esetében például személyesen is tanúsíthatom. Ha nincs esküvő vízkereszttől hamvazószerdáig, a nyugat-dunántúliak ma is férjhez adnak egy-egy pártában maradt, túlkoros lányt bolondos szertartásukon, és ma sem átallják kidobolni a település megmosolyogtató viselt dolgait.

 

 

A hagyományaink ma is élnek - a népzenészeket, néptáncosokat, búsokat és rönkhúzókat nézve most meg is győződhetnek erről, és ha bátrak, bele is kóstolhatnak. Éljenek ezzel a lehetőséggel, és űzzük el együtt, ami még megmaradt a téli, borongós kedvünkből!"