PROGRAMNAPTÁR
2024. június 26. szerda
HKSzCsPSzV
         

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30



FACEBOOK

Ivóvízminőség-javítás Szentgotthárdon

  nyomtatási kép

Szentgotthárd-Farkasfa településrész vízbázisában kitermelt vizekben a vízkémiai vizsgálatok az előírt határértéknél magasabb arzén tartalmat és határértéket megközelítő vas- és mangán tartalmat mutattak ki. Mostanra azonban újra jó minőségű, egészséges ivóvízhez juthatnak a lakosok, köszönhetően az ivóvízminőség-javító beruházásnak, melyet az Európai Kohéziós Alapból és a Magyar Köztársaság költségvetéséből összetevődő 27 és fél millió forintos támogatásból valósíthatott meg a város.

A beruházási munkákat a kivitelező 2013 szeptemberében fejezte be, decemberben eredményesen lezárult próbaüzem, és a sikeres műszaki átadás-átvételt követően január 23-án megtartották a projektzáró ünnepséget is, amelynek keretében V. Németh Zsolt államtitkár és országgyűlési képviselő adta át a beruházást:

"Én úgy gondolom, nem sok dolog kell a boldogsághoz: egészség, szerető család, napi betevő, kényelmes otthon, friss levegő, tiszta víz? Ez a néhány dolog viszont alapvető. Annyira alapvető, hogy nem is gondolunk rájuk, amíg veszélybe nem kerülnek. A jó minőségű, tiszta ivóvizet például olyannyira a hétköznapjaink magától értetődő tartozékának tekintjük, hogy arra mondjuk, hogy a csapból is ez folyik, amit már nagyon ununk. Valószínűleg azért, mert Magyarország világviszonylatban is kimagaslóan gazdag termál-, gyógy-, és ivóvízben - de ha szétnézünk a nagyvilágban, talán jobban megbecsüljük az adottságainkat.

A Föld vízkészleteinek csupán két százaléka iható, öntözhető édesvíz, s ez a két százalék tovább csökken a népességnövekedés, a klímaváltozás, a környezetszennyezés és a víz pazarlása miatt. Egy ENSZ jelentés szerint a világon hatból egy embernek nem jut tiszta ivóvíz. A Közel-Keleten hét év alatt annyi édesvíz tűnt el, amivel meg lehetne tölteni a Holt-tenger medrét. Peruban, ahol az évi csapadék kevesebb mint három centiméter, a levegő páratartalmát fogják fel és szűrik meg, hogy ivóvizet nyerjenek.  Egyiptom és Etiópia között pedig folyamatos a feszültség a Nílus vize feletti osztozkodás miatt.

A magyarországi ivóvízkészletek ezzel szemben meghaladják a jelenlegi és az elkövetkező évtizedekben várható fogyasztás mértékét. De ahhoz, hogy ez így is maradjon, figyelmet kell fordítanunk a vízkészletek mennyiségi és minőségi megőrzésére. Stratégiai feladat a vidéki környezetminőség és életminőség javítása is. Márpedig emberhez méltó életminőségről csak akkor beszélhetünk, ha biztosítjuk az egészséges ivóvízhez való egyenlő hozzáférést. Ezért tűztük ki célul a Nemzeti Vidékstratégiában a szolgáltatott ivóvíz minőségének javítását és az ivóvízhálózat korszerűsítését. És ezért támogatta a Magyar Állam és az Európai Unió a vízminőség-javítást szerte az országban, minek keretében 140 milliárd forint támogatásból 240 településen indulhatott a farkasfaihoz hasonló beruházás, amelynek kétharmada már be is fejeződött.

De ahhoz, hogy a csapból tiszta víz folyjon, nem elég a szaktárca stratégiája és a Környezet és Energia Operatív Program anyagi támogatása. Kell hozzá a környezet egyensúlya, a természet körforgása; kell a hozzá a kutatók körültekintő mérése, a szakemberek sok-sok munkája; és kell hozzá mindannyiunk odafigyelése, körültekintése, felelős magatartása is. Ezek együttesen lehetővé teszik, hogy Farkasfához hasonlóan a magyar vidék minden szegletében elérhető legyen a jó minőségű ivóvíz.

Farkasfán sok minden adott a kényelmes és kellemes élethez: erdő, völgy, különleges növények, tornácos házak, szép harangláb, takaros templom? valamint - most már újra - egészséges, tiszta víz is. Vigyázzanak ezekre a kincseikre a jövőben is!"