Kőszegen 1740 óta minden évben lerajzolják a Szent György-napi szőlőhajtásokat a Szőlő Jövésének Könyvébe. Mostanra egyhetes rendezvénysorozattá nőtte ki magát az egyedülálló hagyomány, amivel Kőszeg a Nemzeti Szellemi Kulturális Örökség jegyzékébe kerülésre is pályázik. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár idén maga is elültetett egy szőlővesszőt a Chernel utcai városfalnál, azután pedig a Jurisics várban, a Szőlő Jövésének Könyve ünnepség keretében megrendezett Vas megyei és Nemzetközi Borverseny szerdai eredményhirdetésén méltatta a kőszegiek különleges tradícióját:

"A Szőlő Jövésének Könyve rendezvénysorozat miatt a kőszegiek és vendégeik bizonyára napok óta szőlővel, szőlőhajtásokkal álmodnak. Krúdy Gyula Álmoskönyve azt írja, a szőlő áldást jelent. Szőlőt kapálni hosszú életet jósol, vendégnek szőlőt szedni békülést ígér, piros szőlőt enni pedig beteljesülő örömöt jelent. Kívánom, hogy legyen részünk a jövőben mindegyikben. De hogy a szőlő jövése, a szőlő hajtatása mit jelent - s főleg: mit jelent a kőszegiek számára - arra máshol kell keresnünk a választ. Krúdy Gyula művénél egy sokkal régebbi műalkotásban: a Szőlő Jövésének Könyvében. Élvezet látni ennek a különleges alkotásnak a lapjait, s megsejteni valamit a jelentőségéből.

Ez a könyv jelképezi a helyiek reménységét a bőséges borbéli terméshez, és hűségét a város gazdag hagyományaihoz. A könyvbe 1740 óta kerülnek az évi szőlőjövések képei: mindegyik egy kimerevített pillanat. Ezek sorába most már 2013 is bekapcsolódott, az idei ünnepnek is ott lesz a lenyomata. A szőlőhajtások könyve így őrzi meg azt, ami benne van a városfal köveiben, a 11 órai kőszegi harangszóban, ami ott van a városháza lőréseiben és a Chernel kert fenyőfáiban: a hely szellemét, vagy ahogy a rómaiak mondták, a genius locit.  Azt a titokzatos, láthatatlan erőt, ami Kőszeget Kőszeggé formálta. Amiben egyaránt ott van Jurisics Miklós és a várvédők bátorsága, a jezsuita gimnázium értékrendje, Ottlik Géza regénye vagy az Óház-kilátóból elénk táruló táj. Ez az erő alakította ki Kőszeg hegyeit, völgyeit, ez lengi körül épületeit, ez inspirálja lakóit.

Az ideérkező vendéget az a megmagyarázhatatlan érzés keríti hatalmába, hogy a helynek magának is emlékezete van, hogy megőrzi és visszasugározza az ott élők és a valaha ott éltek érzéseit, habitusát, értékrendjét. Régi idők atmoszféráját, hangulatát. De hogyan érhetjük tetten, hogyan tapasztalhatjuk meg egy hely szellemét, a genius locit? Sétálhatunk az utcáin, elmélyülhetünk történelmében, beléphetünk az épületeibe, beszédbe elegyedhetünk a lakóival? vagy akár megkóstolhatjuk a borait. Mert, ahogy Hamvas Béla írta, a borokban és szőlőkben tulajdonképpen szellemi olajok laknak s ezek géniuszok. Egy palack bor ezernyi titkot rejt. Mesél a tájról és a közösségről ahonnan érkezett, felidézi a helyi történeteket és hagyományokat, egyetlen cseppjében is benne van a hely szelleme.

Ma pedig abban a különleges szerencsében van részünk, hogy a Vas megyei és Nemzetközi Borverseny alkalmából nemcsak a kőszegi, nemcsak a vasi borok legjobbjaiban kereshetjük a genius locit, de belekóstolhatunk olasz, német, szlovák és szlovén barátaink szülőföldjének jellegzetességeibe is. Így lesz teljes a mai nap a legfrissebb szőlőhajtások rajzával és a legfinomabb borok ízével keretezve."

A 2013-as Vas megyei és Nemzetközi Borversenyre 95 vasi és 140 határon túli bort neveztek be, a Vidékfejlesztési Minisztérium különdíját a legjobb nemzetközi fehérbor, a Koczor Pincészet 2011-es Pécselyi Ottonel Muskotálya kapta.