PROGRAMNAPTÁR
2024. július 13. szombat
HKSzCsPSzV

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31



FACEBOOK

Gasztronómiai Fesztivál Szarvaskenden

  nyomtatási kép

Böllérverseny, kézműves vásár és kulturális kavalkád várt az érdeklődőket a szombati Gasztronómiai Fesztiválon, Szarvaskenden. A "Natur-Kulinarium - Régiók kertjei és kultúrtájai kínálta új élménylehetőségek turisztikai és képzésközpontú fejlesztése és megvalósítása" címet viselő projekttel a helyi termékeket, a hagyományos ízeket népszerűsítették. A rendezvény látogatóit V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár köszöntötte:

"A szarvaskendi Gasztronómiai Fesztivál meghívója a sokat ígérő képek mellett jól csengő szavakban is bővelkedik: élmény, kavalkád, böllérverseny, disznóság. Nekem azonban elsőként egy idegen szó kapta meg a szemem rajta: natur-kulinárium.

Vajon mit takar? Azt jól tudom, hogy az akváriumban halak, a terráriumban kígyók, gyíkok, az antikváriumban pedig régi könyvek vannak. Tudom, hogy a szemináriumokon tudást, a breviárumban imákat találhatunk. Azt is tudom, hogy az almáriumban a lányok a kelengyét rejtegetik, a háziasszonyok a spórolt pénzt, Micimackó pedig egy csupor mézet.

Minden >>árium<< kincsestár tehát a maga nemében. De vajon milyen kincseket találunk a szarvaskendi kulináriumban?

Az attól függ, hogy milyen mélyen nyúlunk bele. Már a legtetején is ínycsiklandó dolgokat lelhetünk. Ízeket, illatokat. Véres hurkát, májas hurkát, vörösbort, gyümölcspálinkát. Ha mindezen átrágtuk magunkat, számos élményt is találhatunk benne: játékot, versenyt, mulatságot, kézműves vásárt, kulturális kavalkádot. Azonban, ha jól megnézzük, láthatjuk, hogy mi húzódik mindezek legmélyén: térségek szokásai, tájak hagyományai, közösségek emlékei.

Kicsit olyan ez, mint Proust regényében a madeleine sütemény. Az elbeszélő beleharap, s az az egy íz felidézi gyermekkora minden ízét, minden színét. Annak a regénynek a címe Az eltűnt idő nyomában. Én azonban szeretném, ha a vidéki hagyományok nem egy letűnt kor emlékeit jelentenék, hanem velünk élő, jelenlévő időt.

És ez számomra nemcsak vidéken élőként, nemcsak a vasi ízek kedvelőjeként jelent sokat, de vidékfejlesztésért felelős államtitkárként is. Úgy gondolom, hogy a helyi ízeket, helyi hagyományokat megőrizni, továbbadni, és megismertetni a világgal nagyon fontos, felelős, értékmentő feladat. De ha mai fesztiválhoz hasonló környezetben tesszük, akkor igen hálás és kellemes is.

Azonban még ennek a hálás feladatnak is megvan a maga veszélye: nehéz abbahagyni. Engedjék meg, hogy erre Jókai Mór idézetével hívjam fel a figyelmüket, ezzel kívánva jó étvágyat, jó kedvet a Gasztronómiai Fesztiválhoz:

Nemcsak abban áll a magyar szakácsművészetnek a titka, hogy egyes ételeket milyen ízlésesen tud előállítani, hanem hogyan tálalja föl egymás után úgy, hogy az elköltött étel valósággal kívánja az utána következőt, s mikor már az ember azt hiszi, hogy egészen jóllakott, akkor hoznak megint valamit, amire azt kell mondani, hogy de már ebből eszünk!"