PROGRAMNAPTÁR
2021. március 1. hétfő
HKSzCsPSzV

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31


FACEBOOK

"Szent háromságnak az én életemet..."

2012. december 09. 12:12:50  nyomtatási kép

A Hegyháti Kistérség szakrális kőemlékeinek fotódokumentációjából nyílt kiállítás pénteken, a szombathelyi MMIK Élő-Tér Galériájában V. Németh Zsolt  képviselő, vidékfejlesztési államtitkár bevezetőjével.

  A Vas-Vár Örökség Népfőiskola értékmentő programja keretében 2008-ban Sejber Mihály művész-tanár és Tausz István helytörténész lefotózta és digitális technikával archiválta a vasvár környéki 23 településen található 250 kőszobrot.   Ennek nyomán 300 db bekeretezett kép készült. Az összegyűjtött anyag legszebb és stílustörténetileg legjellemzőbb, valamint ábrázolási témák szerinti összesítő válogatását szakemberrel végeztették el. Ezzel egy későbbi teljes körű kiállítási mód alapjait is lefektették a LEDER vidékfejlesztési programjának pályázati támogatásával. A kőalkotások még így néha elhanyagolt állapotukban is sokféle szépséget, szakmai értékeket hordoznak. A reprodukciók a harmadik évezred elejének pillanatképei, az állapotfelmérésen túl, a megbúvó művészi értékek feltárását, megmentését és bemutatását célozzák. A képek felirata tartalmazza a mű helyét és vélhető korát is. V. Németh Zsolt kiállítást megnyitó szavai szerint:

Aki nyitott szemmel járja a Vasi Hegyhátat, aki észreveszi apró csodáit, sokszor érzi: Tetszik! Kérem! Szeretném megőrizni ezt az emléket, hogy bármikor előhívhassam; és szeretném megmutatni másoknak is. Azt hiszem, ez járhatott Sejber Mihály és Tausz István fejében is, amikor az útmenti feszületekre, a Mária szobrokra vagy a Szent Családot és Szentháromságot ábrázoló kőemlékekre néztek.

Ők nem elégedtek meg azzal, hogy szívükbe, emlékezetükbe véssék a képet. A Hegyháti kistérség szakrális kőemlékeit fényképeken is megörökítették, és a képeket most velünk is megosztják.

A kiállítást nézve kétszeresen is jó érzés tölt el. Egyrészt azért, mert a felvételekről olyan ismerősök néznek vissza rám, akik sok utam mellett őrködtek, akik a tágabb otthonomat jelölik ki számomra. Másfelől pedig azért örülök, mert a Vidékfejlesztési Minisztériumban fontosnak tartjuk a megőrzését, féltő gondozását mindannak, ami meghatározza a vidéki közösségek identitását. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy számba vegyük az értékeinket. Ezért a Nemzeti Vidékstratégiában célunkként tűztük ki, hogy támogassuk a helyi örökség- és értékleltárak készítését, a vidéki kulturális örökségkincs feltárását és bemutatását. Jó ennek megvalósulását itthon, a Vasi Hegyháton megtapasztalni.

Ez a kiállítás nemcsak dokumentál, de mesél is. Elmeséli elődeink történetét, árulkodik szándékaikról. A képeken látható szakrális emlékek fogadalmaknak, hálának vagy épp szerencsétlenségeknek állítanak emléket; hitbuzgalomról, áldozatkészségről vallanak. A tér megszentelésére, a sorscsapások távoltartására emelték őket, s az évek során sem veszítették el értelmüket, sőt, új jelentőséggel gazdagodtak. Így tudnak kapcsolatot és folytonosságot teremteni a régi és az új generációk között.

S hogy miért is fontos megőrizni, leltárba venni, másoknak is megmutatni őket? Azt hiszem, ezt a kérdést legjobban Nagy Gáspár költőnknek sikerült megválaszolnia Hullámzó vizeken kereszt című versében:   Azért

"? mert ameddig egy harang szól

és a tájban áll egy kőkereszt

Isten addig ott araszol

ladikodban, s veled evez."