Ötödik alkalommal rendezte meg a Térségi Tavaszi Fesztivált a Pannon Térség Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány. A térség művészeti csoportjainak seregszemléje ezúttal Márkón zajlott, egybekötve a vidéki kistelepülések önfenntartásról és jövőjéről szóló fórummal. A Fesztivált Dr Horváth Zsolt országgyűlési képviselő, az Alapítvány elnöke meghívásának eleget téve V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár nyitotta meg szombaton:

"A tavasz mindannyiunknak mást jelent: van, akinek bodzafát és kék eget; van, akinek olvadást és rügyfakadást; van, akinek kerti munkálatokat vagy épp a nagytakarítást. Másnak mámort és vágyat; megint másnak reményt és újrakezdést. A Pannon Térség fejlődéséért Közhasznú Alapítványnak - immáron ötödjére - a tavasz ünnepet, fesztivált, találkozást jelent.

És jelent még hagyományőrzést, értékmentést, táncot, zenét, éneket és színházat. Sőt, egy ideje jelent együttgondolkodást a jövőről, közös válaszkeresést korunk legnagyobb kérdéseire, fórumot, tanácskozást is. Elsőre talán távolinak tűnhet ez a két terület, de vidékfejlesztésért felelős államtitkárként azt tapasztaltam, hogy érdemben csak akkor tudnunk a jövőről gondolkodni, a jövőért tenni, ha előtte leltárba vesszük, mi az, ami a múltunkból, a jelenünkből fontos számunkra.

A mai napon a Térségi Tavaszi Fesztivál keretei között ezt a leltározást végezzük el a térség értékein. De ne számítsanak cikkszámokra és sorszámokra, vonalkódokra és hosszas felsorolásokra. Népművészeti értékeinket nem lehet rubrikákba és táblázatokba foglalni. Kulturális hagyományaink ellenállnak az ilyen szürke, szigorú osztályozásnak - és bevallom, magam sem szívesen töltenék egy szép májusi délutánt egyhangú és végeláthatatlan lajstromozással.

Annál azonban, ami ma ránk vár, keresve sem találnék jobb, tartalmasabb, a tavasz megünnepléséhez méltóbb programot: zenét hallgatni, elnézni a táncosokat, a fellépőket, együtt dúdolni az ismerős dallamokat, és jóízűeket beszélgetni azokkal, akiknek mindez ugyanolyan fontos, mint számomra.

Berecz András mesemondó mondta: Sok munka, sok idő és sok pénz kell ahhoz, hogy a rohanó embert megállítsd, aztán még meg is táncoltasd, meg is énekeltesd, hangszert adj a kezébe. Pedig erre a megállásra a hétköznapok mókuskerekében egyre nagyobb szükségünk van mindannyiunknak. Szerencsére a szervezők és a fellépők hosszú éveken át szántak időt, forrást és munkát arra, hogy ma megszólalhassanak a hangszerek, megperdüljenek a szoknyák, felhangozzanak a szavak, énekek.

Nekünk, vendégeknek, már csak annyi a feladatunk, hogy megálljunk, és befogadjuk mindazt, amit itt kaphatunk: hogy az összegyűjtött értékeket meglássuk, meghalljuk, és emlékeinkben megőrizzük. Ezért engedjék meg, hogy a ma már idézett Berecz András gondolatával kívánjak Önöknek jó szórakozást:

A népmese, a népdal, a néptánc, a népköltészet átadható, továbbadható. Helyettesíteni, pótolni lehetetlen. Ezrek, tízezrek, százezrek kacsintanak, gondolkoznak, sírnak benne. Időmunka. Mint a cseppkőbarlang, türelmesen építkezik, befelé.

Segítsünk a mai nap fellépőinek és a fesztivál szervezőinek ebben a csöndes, szép építkezésben!"