PROGRAMNAPTÁR
2020. szeptember 27. vasárnap
HKSzCsPSzV
 

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30


FACEBOOK

Hatékony védekezés az árvíz ellen Csörötneken

2012. április 16. 09:00:00  nyomtatási kép

Csaknem 3 ezer méter védmű épül a Rába parti községben, Csörötneken: árvízvédelmi töltést, partfalakat, vasbeton támfalakat, mobil gátrendszert és csőzsilipeket építenek ki, valamint mozgatható és fix szivattyúkat telepítenek.  A beruházás pénteki alapkőletételén V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár is részt vett.

Csörötnek az Európai Unió támogatásával, a Környezet és Energia Operatív Program keretéből valósítja meg az árvízvédelmi projektet. Az önkormányzat a kétfordulós pályázat első körében 13 millió forintot nyert a fejlesztés előkészítésére, majd a második fordulóban több mint 700 milliót kapott a beruházás megvalósítására.

A fejlesztést V. Németh Zsolt a következő szavakkal üdvözölte:

"Háború, nyavalyák, árvíz, szárazság meg más efféle elemi csapások idején a nép egyszerű gyermeke is fölemeli szemét az Égre, s keresi az istenek jeleit" - írja Kodolányi János Vízözön című regényében. S valóban, katasztrófák idején az ember elgondolkodik: értelmet, indokokat, célokat keres, hogy fel tudja dolgozni a tragédiát. Meg akarja érteni, mi miért történt, s minek mi a tanulsága.

Amikor az újjászervezett Vidékfejlesztési Minisztériumban megkezdtük a munkát, elsőként nekünk is az elemi csapásokkal - az árvízzel, belvízzel - kellett szembenéznünk. Amikor a nehezén túl voltunk, mi is igyekeztünk a dolgok mögé nézni.

A mitológiában az árvíznek mindig megtisztító, kiválasztó szerepe van. A bibliai Noénak és minden árvízi hajósnak át kell gondolnia, mit érdemes felvinni a hajóra, mit érdemes megmenteni. Mi az, ami méltó a védelmünkre, és mi az, ami csak hátráltat minket az előrehaladásban.

Ugyanezeket a kérdéseket kellett megválaszolnunk nekünk, vidékfejlesztésben dolgozóknak is. Hosszas együttgondolkodás és széleskörű társadalmi egyeztetés után megfogalmaztuk a Nemzeti Vidékstratégiát.

Ebben az egyik legfontosabb területként természeti értékeink védelmét, a fenntartható erőforrás- és tájgazdálkodást jelöltük meg. Ennek a stratégiai területnek kiemelt része az árvízvédelem, hiszen hazánk csodálatos vízkészletét nemcsak értékelnünk és védenünk kell, de meg kell tanulnunk vele harmonikusan együtt élni is.

Ugyanígy gondolkodik erről a Rábára fűzött kis falu, Csörötnek lakossága és vezetése is. Az itt élők, a település díszpolgárához, Kuntár Lajoshoz hasonlóan szeretik ?a termékeny mezőket, a dúsfüvű réteket és a szelíd dombokat?. Szeretik a "kanyargó, partjait szaggatva öntöző, sok helyütt alattomosan örvénylő"  Rábát. De szeretik épített kincseiket is, szeretik közösségeiket, hagyományaikat, emlékeiket, jövőbe mutató fejlesztéseiket is. Ezért keresik a módját, hogyan tudnának a szeretett folyóval békében együtt élni.

Erről szól, ezt teszi lehetővé az a komplex, átfogó árvízvédelmi fejlesztés, amelyet az alapkő letételével ma jelképesen is útjára indítunk.

Az ?56-os, ?82-es, ?96-os, 2005-ös és a 2009-es árvíz gondolkodásra bírta Csörötnek lakosságát is. Ahogy a bibliai Noénak, Wesselényi Miklós árvízi hajósnak, vagy épp a vidékfejlesztésben dogozóknak, nekik is el kellett gondolkodniuk, hogy mit szeretnének megvédeni, megmenteni, megtartani szülőfalujuk kincsei közül.

A csörötnekiek pedig arra jutottak, hogy mindent szeretnek, tisztelnek és megbecsülnek az őket körülvevő értékek közül. Úgy döntöttek, hogy mindezek védelmében inkább maguk gyomlálják ki a hasztalan és ártó gondolatokat, dolgokat. Így aztán a jövőben nem szorulnak megtisztító, átmosó erejű árvizekre. Nem lesz szükségük elemi csapásra, ami a fontos dolgok felé irányítaná a figyelmüket.

Csörötnek a mostani fejlesztésnek köszönhetően a jövőben, békében élhet kedves folyójával, biztonságban tudhatja értékeit, és nyugodt körülmények között tervezheti jövőjét.