PROGRAMNAPTÁR
2024. június 24. hétfő
HKSzCsPSzV
         

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30



FACEBOOK

Megépült Sárvár-Rábasömjén és Rábapaty csatornarendszere

  nyomtatási kép

Összesen 910 ingatlan csatlakozhat a csatornahálózatra Sárvár-Rábasömjén városrészben és Rábapaty községben. A csatornarendszer az Új Széchenyi Tervből nyert 737 millió forintból és a Sárvár és Térsége Víziközmű Társulat 135 milliós saját forrásaiból épült meg. A beruházást Sárváron és Rábapatyon is V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár adta át.

Rábapatyon V. Németh Zsolt azt emelte ki, hogy a fejlődés, a haladás iránya mindig fölfelé mutat, ahogy a település címerén is felfelé törekszik a hűséget, bátorságot, kitartást jelképező oroszlán, felfelé nyújtózkodnak a kosárfonás mesterségére utaló fűzfavesszők, s maga a község is előre, felfelé igyekszik. De a növekedéshez, a fejlődéshez, az előretöréshez biztos alapokra is szükség van - mutatott rá.

Sárvár Rábasömjén településrészén pedig 2010 nyarára emlékezett vissza az államtitkár, amikor a sárvári városközpont átadásán arról szólt, milyen különleges, kétarcú ez a város: egyik arcát a múlt felé fordítja, a másikkal a jövőbe néz. A csatornázás apropóján viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy valójában minden városnak két oldala, két síkja van: egy látható és egy láthatatlan. A turisták számára csak a látható érdekes. Az, amiért a tervezők, a szobrászok, az építészek felelősek - ami a város képét adja. A helyiek számára viszont ugyanolyan fontos a város láthatatlan síkja is. Az, amiért a kivitelezők, a szolgáltatók, a szakemberek felelnek - ami a város kényelmét nyújtja.

A történetíróknak hazánk közművesítéséről az ókori Pannónia provincia nagyvárosai jutnak eszébe: Savaria (Szombathely), Scarbantia (Sopron) vagy Aquincum (Óbuda). Mi azonban olyan vidéki városok és községek nevére gondolunk, mint Sárvár vagy Rábapaty, s nem a múltba nézünk, hanem a jövő felé fordulunk - mondta V. Németh Zsolt.

A Vidékfejlesztési Minisztériumban az a célunk, hogy minden magyar vidéki település biztos alapokon álljon. Ez természetesen sok földalatti, láthatatlan munkát igényel, de bízunk abban, hogy az eredmények már látványosak lesznek. A vidéki térségek szennyvízkezelését a Nemzeti Vidékstratégiában is az elsődleges fontosságú feladatok között említjük, mert több szempontból is fontosnak tartjuk.

Egyfelől szeretnénk a vidéken élők számára élhető, komfortos lakóhelyet biztosítani. A kényelmes életszínvonalhoz pedig mára már ugyanúgy hozzátartozik a csatornázás, mint a vezetékes víz- vagy áramellátás.  Másfelől a településeken keletkező szennyvizek elvezetése és tisztítása a közegészségügy és a környezet védelmének szempontjából is elengedhetetlen,  s ezenfelül a gazdaság fejlesztéséhez is hozzájárul - tette hozzá.