PROGRAMNAPTÁR
2024. június 19. szerda
HKSzCsPSzV
         

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30



FACEBOOK

Átadták Bükön a felújított Kóczán-házat

  nyomtatási kép

 Téli hideg, meleg tea és forralt bor fogadta a pénteken a vendégeket, akik a felújított Kóczán-ház átadására érkeztek Bükre.

A ház a 19. század elején épült tömésfalú, zsúptetős épület, melynek állaga jelentősen leromlott az elmúlt évek során, és a műemlékileg védett épület teljesen kihasználatlan volt.

Kóczán Ferenc egykori cipészmester házát aztán a magyar államtól megkapta Bük, mivel örökösök nem jelentkeztek érte.

    A város 2009-ben adta be a pályázatát, amivel több mint 11 millió forintot nyert a felújításra, ezt egészítette ki az önkormányzat még 8 millió forinttal.

A pénteki avatón Németh Sándor polgármester felelevenítette az egykori kézműves-épület és környezete történetét, hozzátéve, hogy a ház igazi hangulatát majd az adja meg, ha a környezetében, mintegy kontrasztként, megépül az új, modern városközpont.

    V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár avatóbeszédében hangsúlyozta: nemcsak arról van szó, hogy a Kóczán-házzal ki szeretnék merevíteni a múlt egy adott pillanatát. A felújított házban három idősík, a múlt a jelen és a jövő találkozik, hiszen a házat a közösség ma veszi birtokba, de mint turisztikai látványosság már a jövőbe mutat.

"?385 évvel ezelőtt éppen ezen a napon szentelték fel Rómában a Szent Péter Bazilikát. Ennek apropóján elgondolkodtam, vajon miért követik az ilyen eseményeket ünnepélyes szalagátvágások, boldog koccintások, miért jelentenek többet számunkra ezek az alkalmak, mint a munkafolyamat lezárását, a használatbavételi engedély átadását, a működés megkezdését?

Azt hiszem, azért, mert mindannyian érezzük, hogy ilyenkor nemcsak téglákról és cserepekről, ajtókról és termekről van szó. Nemcsak falakat húzunk és tetőket rakunk, hanem teret, helyet biztosítunk olyan értékeknek, amelyek fontosak számunkra.

Egy településről sokat elmondanak az épületei. A büki épületek például arról árulkodnak, milyen sokoldalú ez a város. Itt vannak a szép vallási épületei: a római katolikus és az evangélikus templom, az ökumenikus kápolna.  Itt vannak méltóságteljes történelmi emlékei: a Szapáry-kastély és a Felsőbüki-kúria. De ugyanúgy itt állnak azok az épületek is, ahol a város jelene zajlik, és ahol a Bük jövője alakul: a városháza, a szálló, a gyógyfürdő.

Ma Bük egy újabb arcát mutatja felénk, amikor felavatjuk a megújult, megszépült Kóczán házat. Ha meg kellene határoznom, hogy ezúttal a múlt, a jelen vagy a jövő kapott új teret a városban, nem tudnék dönteni. Azt mondanám, egy kicsit mindhárom.

Ott a múlt az épület történetében, a tető zsúpjában, a XX. század elejét idéző tárgyakat és tevékenységeket felvonultató kiállításban. De a város jelenének is lesz itt hely: a közösségi és kulturális programok, a foglalkozások, képzések, kézműves bemutatók megerősítik, megtartják, és élményekkel látják el a helyi közösséget. S végül, de nem utolsó sorban Bük jövőjének is záloga a Kóczán ház, hiszen eggyel több okot ad az idelátogató vendégeknek, hogy megálljanak, megismerkedjenek a várossal, és továbbindulva magukkal vigyék a képeket, történeteket, emlékeket.

Minden valamire való tájházban, művelődési központban, közösségi épületben megtalálható ez a három idősík: az elmúlt, a jelenlévő és az elkövetkező. Hiszen ahogyan egy fazekasmestertől tanultam, "minden közösség annyit ér, amennyit múltjából felvállalni és megőrizni képes, mert értelmes jelent megélni és jövőt építeni másképpen nem lehet".

A Kóczán ház képes erre, mert a megújításakor a városiak nem felejtették el, hogy a hagyományt nem ápolni kell, hiszen nem beteg az; még csak nem is őrizni, hiszen nem rab. A hagyományt élni kell.

Talán ez a tájház nem olyan nagy, nem olyan fényes, és nem látszik olyan messziről, mint a 385 éve felszentelt Bazilika, de bízom benne, hogy Bük városnak ugyanolyan fontos jelképe, találkozó helye, és múltat, jelent, jövőt egybefonó tere lesz. Használják egészséggel!"

 

Az avatóműsorban fellépett a Keltike népdalkör, a Répcementi Férfi kórus és a Pannon Cigányzenekar. A ház a jövőben civil közösségeknek ad majd otthont, illetve tervezik a ház megnyitását a turisták számára is.