Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár abból apropóból tartott kedden Pórszombaton sajtótájékoztatót, hogy kereken egy éve, 2011. szeptember 27-én ugyanitt ünnepelték az első szabadon főzött pálinkát.

"Visszakerült jogaiba ez a nemzeti ital, amely annak köszönheti a kitüntető címet, hogy sokféle és sokfajta gyümölcsből készül. Ez teszi igazán egyedivé a párlatot. A pálinka értékhordozó, a vidéki ember munkaszorgalmát, odafigyelését is mutatja - mondta Fazekas Sándor a sajtótájékoztató színhelyéül választott gyümölcsöskertben, ahol Kovács Gyula őshonos magyar fajtákat tart életben.

A miniszter közölte: elkészült a tájfajták szaporítását és árusítását lehetővé tévő rendelet. A jogszabály módosításra azért van szükség, mert az őshonos magyar gyümölcsfa fajták eddig Magyarországon nem voltak szaporíthatók, forgalmazhatók. A tárca feladata, hogy a "száműzetésben tartott", elfelejtett fajtákat újra divatba hozza, színesítve ezzel a választékot.

V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár felidézte: egy évvel ezelőtt a pálinkafőzés lehetőségét vidéken kitörő örömmel fogadták, több helyen szeptember 26-án már éjfélkor felmentek a szőlőhegyre, "megvárták a himnuszt és alágyújtottak az üstnek". Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy nem váltak be azok a jóslatok, amelyek arról szóltak, hogy a szabad pálinkafőzés hátrányosan befolyásolja a szeszipart, vagy hogy  "az emberek megmérgezik és felrobbantják magukat".

A pálinka rendelet illetve a kistermelői rendelet  célja, hogy a helyi termékek eljussanak a piacra, és felélesszék az öngondoskodást. A tájfajtákról szóló rendelet és az egy évvel ezelőtt alkotott más jogszabályok segítik, hogy a magyar falusi turizmus is olyan legyen, mint másutt Nyugat-Európában: helyben, hagyományos technológiával feldolgozott tájfajtákat lehessen kínálni családi környezetben.

Az államtitkár elmondta: pontos adat nincs, ezért csak becsülni lehet, hogy az elmúlt egy év alatt körülbelül 10 ezren fogtak házi pálinkafőzésbe Magyarországon.

 Kovács Gyula, a sajtótájékoztatónak helyet adó szőlőhegyi birtok gazdája arról beszélt, hogy a területén több mint százfajta őshonos gyümölcsfa oltványát gyűjtötte össze és ezeket neveli. Akad köztük olyan, amelyikből ez az utolsó fa. Kovács Gyula hangsúlyozta, hogy a pálinkarendelet megjelenése óta egyre nő az őshonos gyümölcsfák iránti kereslet, mert a tájfajták ellenállóbbak, igénytelenebbek, jól bírják a helyi klímát, éppen ezért mindig bőven teremnek.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája