PROGRAMNAPTÁR
2020. augusztus 4. kedd
HKSzCsPSzV
         

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31


FACEBOOK

A hagyományokhoz híven ünnepeltek Körmenden

2011. augusztus 23. 09:27:26  nyomtatási kép

Idén immár 48. alkalommal emlékeztek meg a Rába-parti kisvárosban az államalapító Szent István királyról. Bár a vihar majdnem közbeszólt, szerencsére idén sem maradt el a tűzijáték és a vízi karnevál.

Péntek délután a Körmenden és környékén élők többsége aggódva kémlelte a feketébe boruló eget. Mindenki azon aggódott, hogy vajon a vihar elmossa-e az augusztus 19-ei rendezvényeket. Bár a természet ismét okozott károkat a környéken, a programok kezdetére szerencsére kisütött a nap.
Új főtér - Újjá született hangulat, ez a cím olvasható a Körmendi Napok plakátján.  Nem véletlen a névadás, hiszen nemrég készült el az új városközpont. A mostani rendezvény különleges alkalom a városlakók életében, mivel első alkalommal élvezhették és vehették igazán birtokba az új főteret.

A Körmendi napok elnevezésű programsorozat már szerdán, vagyis 17-én elkezdődtek, a Batthyány kastélyban a Rómeó és Júlia című előadást nézhették meg az érdeklődők. A rendezvénysorozat részeként augusztus 19-ére számos programot szerveztek az érdeklődőknek.  Este hatkor a főtéren térzenével kedveskedtek a helyi fúvósok az érdeklődőknek, majd este hétkor innen indult az ünnepi felvonulás a Rába-part irányába. A programok negyed nyolckor kezdődtek a folyó partján: lovasbemutatóval szórakoztatták a közönséget. Este nyolc órakor kezdődött a Szent István napi műsor, az államalapító királyról idén V. Németh Zsolt a térség képviselője,  vidékfejlesztési államtitkár beszélt:

 "?István magyar király, segíts,

hogy senki ne pusztítasson el közülünk,

se maga, se más keze által,

érleld erényeinket, mint a bort,

gyomláld ki hibáinkat, mint a konkolyt,

még akkor is, ha szebb virága,

engedd ifjúságunkat túlélni,

Szent István, magyarok királya,

augusztus 20 "

 

 

- így könyörög a költő Szent Istvánhoz, az első magyar királyhoz és augusztus 20-ához  mint kitüntetett naphoz, ünnephez, mint jelképhez.

Polgármester Úr! Képviselőtársam!  Hölgyeim és Uraim, Tisztelt körmendi ünneplő közönség!

Nem tudom észrevették-e ? 973 év telt el Szent István királyunk halála óta,s mi, magyarok, a mai napig kérünk tőle."Kérünk , mint apostolunkat és az első királyunkat" - szól évszázadok óta szép népénekünk. Persze köszönetet is mondunk neki, tisztelettel  adózunk emlékének, de legtöbbször most is kérőn fordulunk hozzá. Szabó Magda írása hívja fel erre a figyelmünket: "Ha baj van, hozzá sír fel a nép, (?) s tudni való, oka van annak, ha egy nemzet Istenén kívül ember nevét rikoltja halálfélelmében vagy nyomorult elesettségében, aggodalmai között."

Vajon mi az oka annak, hogy évszázadok távlatából is hozzá fordulunk? Talán ma is hiszünk, bízunk atyai szigorában, bátorságában, következetességében, nemzetkovácsoló erejében. S talán nem is alaptalan a hitünk. Hiszen az I. István által lefektetett erkölcsi keretek, eszmék és elképzelések ma is kijelölik mozgásterünket állami létünkben köz- és magánéletünkben egyaránt.  Elvei túlélték őt, és csöndes, láthatatlan erőként hatnak a magyar társadalomra.

A Szent István-i eszmék nem hirtelen légből kapott forradalmi gondolatok. Épp ezért lassan formálják a magyarságot, mint a folyó a partot. Augusztus 20-a és Szent István kultusza túlélte azt is, amikor betiltották ünneplését, amikor kiüresítették vagy kifordították tartalmát, amikor önös célokra kisajátították. Mindez nem törte meg a történelem folytonosságát, s most, a második ezredfordulón túl - az István királyi alapértékek újra vezérfonalként irányíthatják életünket. Az író szavaival " aggodalmaink között" is határozottan  de megértően a nemzet felemelésén s a széthúzás helyett az egység megteremtésén munkálkodunk.

Szellemisége köztünk van, nap mint nap megérint, csak hagynunk kell, hogy hasson ránk!

Nem csak nemzeti ünnepünkön, nemcsak a történelemkönyvet lapozva, levéltárban kutatva, múzeumokban elmélyedve? Megidézik őt ránk hagyományozott legendái, örökül hagyott intelmei, s kiváló műalkotások sora: Itt van köztünk ha rátekintünk Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése című képére, elolvassuk Babits Szent király városa című versét, meghallgatjuk Szokolai Sándor Symphonia Ungarorum című művét, vagy megnézzük Szörényi-Bródy alkotását az István a királyt.

De hétköznapjainkban is találkozhatunk kultuszával: az ő rendelkezése alapján épített templomok helyén újra meg újra újjáépített Isten házában, itt van Ő újraértelmezett alkotmányosságunkban, Európában betöltött helyünkben, vármegyei intézményrendszerünkben, címerünket megkoronázó koronában.

De 36 emberöltőnyi időt áthidalva is  összeköt bennünket Szent Istvánnal az előttünk járó 36 egymásba fonódó nemzedék.

 

Akik időről időre kivívták szabadságunkat meg- és visszaszerezték függetlenségünket, akik teljesítették az örök magyar programot az újrakezdés kényszerét és kötelezettségét.

 

 

 

 

 

 

Az Ő országában találjuk magunkat,

ha rátekintünk a Szent korona országainak hegyeire, tavaira, folyóira. 

  Mesélhetne erről a Rába is, hiszen évszázadok óta itt folyik, tanúja volt történelmünk fájdalmas és dicsőséges eseményeinek egyaránt. Nagy titkok tudója és fontos üzenetek hordozója.

De vajon milyen üzenetet hoz a folyó Szent István királyságának idejéből a ma emberének? Három dolgot mindenképpen tanulhatunk államalapító királyunk történetéből: tettrekészséget, nyitottságot és összefogást.

A három fogalomra nemcsak történeteink, de szimbólumaink is segítenek emlékezni.

Az ünnep idején különösen

- A Szent Jobb ereklyéről nekem István határozottsága, bátorsága, tettrekészsége jut eszembe.

- Ha itt Körmenden ünnepelünk, elég a címerre tekintenem, és a várkapu felhúzott rácsáról máris eszembe jut első királyunk egyik alapeszménye, a nyitottság, a befogadás.

- Most 2011-ben pedig az istváni nemzeti egységteremtés, összefogás gondolata is egy jelképben ölt testet: a Nemzet Kenyerében.

  A Szent Jobb mindig emlékeztet arra, hogy első királyunk sosem csügged el az akadályok láttán, nem adja fel, nem máshol keresi a boldogulását. Rendet teremt, törvényeket alkot. Hisz abban, hogy itt, a Kárpát-medencében, itt, Európa szívében van helye a magyarságnak. És ki is harcolja azt. Ma nem fegyvert szegeznek ránk ellenségeink, hanem kiszolgáltatottságot, adósságot, elzálogosított jövőt. S ha nem is  önszántunkból  mentünk erre a csatatérre a harcot azért meg kell vívnunk. Szent István tettrekészsége, bátorsága adjon erőt hozzá.

A körmendi nyitott kapuról eszünkbe juthat, hogy István király nem az ellenségeskedésben, az elkülönülésben látta a boldogulás kulcsát, hanem épp a nyitottságban és a befogadásban. A körülöttünk és velünk élő népcsoportokban meglátta a különbözőséget, de meglátta a különbözőségben rejlő lehetőségeket is. Hiszen mindenki másban jó, mindenki máshoz ért, segítségére lehetünk egymásnak, ha összefogunk.

István szívesen látott országunkban mindenkit, aki jó szívvel jött, mindenkinek adott lehetőséget. Ez is szép tanulság a mai kor emberének. Hiszen nemcsak a népek, nemzetek különböznek egymástól, de az egyes emberek is. Ha erős, összetartó közösségeket akarunk építeni, amire támaszkodhatunk a bajban is, akkor a különbözőségeinkben esélyt kell látnunk. Esélyt arra, hogy kiegészíthetjük, kisegíthetjük egymást.

Körmend is nyitott befogadó város .Mindig is szívesen látta  azokat akik a sport, a kultúra , a gazdaság vagy a közélet területén szolgálni akarták a települést. Befogadta őket meghálálta erőfeszítéseiket, s néhány év multán már őket is a tősgyökeresekkel emlegetik egy sorban.

Szent István nem csak a telepeseket fogadta be hanem az új termelési módszereket, technológiákat is, s kiválóan ötvözte mindezeket legjobb hagyományainkkal. A világban minden korban az az egyik legnagyobb dilemma , hogy mi az amit megőrizzünk régebbi korokból, mert érték és mi az amit mindehhez nekünk kell hozzáadni, vagy valami helyébe újat teremteni. Örök kérdés ez a művészetekben, a zenétől a festészetig, a gazdaságban, az államszervezetben  de az építészetben is. Körmend e tekintetben is helyes döntést hozott. Belvárosának átalakítása kapcsán mindent megőrzött ősi  hagyatékából amit érdemes.  De hozzátette saját alkotását is olyan funkcionális és formavilággal melyet a XXI. század megkövetel. S e kettő ötvözetéből egy modern és harmonikus, szerethető, sajátosan körmendi főtér született.

Végül, de nem utolsó sorban, hagy szóljak néhány szót a harmadik szimbólumról, ami az istváni örökséget hordozza. Egy nagyon régi és egyben teljesen új jelképről: a kenyérről, a nemzet kenyeréről. A kenyér az, aminek az illata az otthont idézi, ami magát az életet jelenti: a jól végzett munka gyümölcsét, a betevő falatot, a bőséget, Krisztus testét, az örökkévalóságot.

A kenyér az, ami 2011-től a nemzeti összefogás jelképe is lesz, hiszen ebben az esztendőben megsütjük a nemzet kenyerét. A felajánlott liszt nemcsak az ország különböző szegleteiből érkezett, de határon túli honfitársainktól is: Székelyföldről, Felvidékről és a Vajdaságból. A rengeteg búzából annyi lisztet őrölnek, hogy a nemzet kenyere és cipói mellett bőven marad belőle jótékonysági célokra is.

Ez két dologra emlékeztet. Az egyik az, hogy ahogyan a nemzet kenyerén osztozunk, ugyanúgy közösen részesülünk gondjainkból, nehézségeinkből, örömeinkből és sikereinkből. A másik gondolat, amit a nemzet kenyere hordoz, pedig az, hogy ha összefogunk, együtt többre jutunk. Ha egységben gondolkodunk, mindent elérhetünk.

Itt Körmenden az Új Kenyér rendszerint a Rábán, csónakon érkezik. Néha napján félelmet keltő, tiszteletet parancsoló  de mégis a körmendiek szeretett folyóján. Mély és jelképes tartalma van mindennek. Mert ez a folyó történelmünk  tanúja. Itt él és lélegzik a várossal együtt a szent istváni idők óta. Összeköt bennünket vele. S ha megérkezik az Új Kényér a város vezetője az összetartozás jeleként, a közösség felhatalmazásából megszegi azt.

 Bízom abban, hogy Szent István példájából, az összetartozás élményéből erőt meríthetünk. S ha jól tudunk gazdálkodni a ránk hagyott örökséggel és jól tudunk építkezni a Szent István által lerakott alapokra  akkor a Rába újabb sikereknek és dicsőséges eseményeknek lehet tanúja, és továbbviheti alapértékeinket, üzenetünket a jövő nemzedékeinek.

Ennek reményében végezetül mondjunk ez egyszer köszönetet is annak, akihez oly sokszor fordultunk és fordulunk is még kérdéssel, kéréssel. Mondjunk köszönetet Szent István királynak az író szavaival:

"Megmaradásunkért, helyünkért e világ közepén, a tizenötmillióért, akiket a történelem vihara sem tudott halálba sodorni, üdvözlégy és dicsértessél István úr, szent király. Nevednek mond hozsannát az átvészelt múlt, az ismét élni érdemes jelen és a remélt jövő."

 

A beszédet követően Bebes István polgármester vette át és szegte meg az új kenyeret, majd elkezdődött a látványos csónakfelvonulás, melyet égi parádé követett.

Az államalapító emlékére rendezett ünnepség nem ért véget a tűzijátékkal, a várban nemzetközi néptánc gála vette kezdetét.

Este tízkor a főtéren folytatódott a buli retro hangulatban. Volt Abba Show, Dj Johnny zenéjére is rophatták a táncot, s Dévényi Tibor is meghívást kapott. Újdonságnak számított idén a Via Vino, vagyis a Borutca, amely szintén a főtéren kapott helyet  magyar, osztrák, szlovén borokból lehet majd válogatni.