PROGRAMNAPTÁR
2024. július 21. vasárnap
HKSzCsPSzV

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31



FACEBOOK

A magyar dinnye egy fogalom

  nyomtatási kép

Nyolc évvel ezelőtt Magyarország a világ negyedik legnagyobb dinnye exportőre volt, ám a külföldi értékesítés azóta a harmadára esett, folyamatosan vesznek el a magyar dinnye külpiacai - mondta a vidékfejlesztési miniszter pénteken az I. Nemzeti Dinnyefórumon, Medgyesegyházán.

Fazekas Sándor hozzátette: belföldön a beszállítók kiszorulnak az áruházláncokból, amelyek egyre inkább az import felé fordulnak, így egyre kevesebb a hazai termék és több az import, ami olyan láncreakciókat indíthat be, amit mindenképen el kell kerülni.

A miniszter az ágazat fontosságáról szólva kiemelte, hogy a térségből kerül ki az ország dinnyetermésének a 60-70 százaléka, 3.500 hektáron folyik dinnyetermesztés a környéken. A dél-békési termőterület dinnyéből származó árbevétele eléri a 6 milliárd forintot, ugyanakkor közvetlenül ezer család megélhetését biztosítja. A vidékfejlesztési tárca nem hagyja magára a termelőket, a bajba jutott ágazatot, nem engedi, hogy munkahelyek szűnjenek meg, hogy csökkenjen a foglalkoztatás, és elvándorlásra kényszerüljenek a családok - hangsúlyozta Fazekas Sándor.

A dinnyepiaci gondok okairól szólva az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikáját, a vidékfejlesztési stratégia hiányát említette, amelyet tetézett a gazdasági válság, az elszegényedés és a szélsőséges időjárás is. Fazekas Sándor szerint azonban a jégverésnél, a belvíznél is nagyobb gondot okoz a széthúzás, a szolidaritás alacsony szintje, vagy hiánya, s részben ezeknek következtében a fekete gazdaság kártétele.

Aki a feketekereskedőnek adja el a termését, az tönkre teszi a dinnyének a hírnevét és elkótyavetyéli a következő évek, vagy évtizedek lehetőségeit is, "nemcsak a saját, hanem a gazdatársaiéit is" - jelentette ki.

A miniszter ezért kiemelt feladatnak nevezte, hogy a dinnye felvásárlásakor bevezessék a minőségellenőrzést, az osztálya sorolást és a áruvédjegyet. Mint mondta, így lehet biztosítani mind a hazai, mind a külpiacokon az egyenletes minőséget, ki lehet szűrni a rossz minőségű dinnyék forgalmazóit, s erre építve lehet marketing akciókkal is növelni a dinnye jó hírét.

V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár arról számolt be a teltházas sportcsarnokban, hogy már februárban megnyílnak azok a LEADER pályázatok, amelyben kifejezetten  mikro vállalkozások létrehozására és fejlesztésére  lehet támogatást kapni.

Simonka György, a Magyar Dinnye Szövetség elnöke, a térség fideszes országgyűlési képviselője ehhez hozzátette: kiemelt cél, ötezer hektárról tízezer hektárra növeljék a dinnyeföldek területét. Tudomásul kell venni, hogy ma már csak tisztított, osztályozott, csomagolt dinnyével lehet uralni a piacot. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy korszerű technológiát alkalmazzunk- mondta. Ezzel megteremthetjük a dinnye minőségi osztályozásának és nyomon követhetőségének a feltételeit.

Mártonffy Béla, a FruitVeB vezetője a rendezvényen arról beszélt, hogy az elmúlt esztendőben 110 ezer tonna volt a teljes magyar termés, miközben a korábbi időszakban éves átlagban 174 ezer tonna termett. Mint mondta kritikus pontra mérséklődött a termés mennysége, ezért azt javasolja, hogy mindenekelőtt alakítsák ki a minőségi garanciákat annak érdekében, hogy stabilizáljuk, majd bővítsük piacainkat.

(MTI, kormany.hu)