Pénteken  a RÁDIÓS ESTEK A FÉSZEKBEN című  klub összejövetelen  születésnapján köszöntötték BŐZSÖNY FERENCET egykori tanítványai: Kertész Zsuzsa, Mohai Gábor és Szalóczy Pál és művész barátaik.

Dr. Bőzsöny Ferenc bemondó, tanár, előadóművész, a Magyar Rádió főbemondója, 1931.01.07-én született, a gimnáziumot a i jezsuitáknál, és a piaristáknál végezte. Papnak készült, de miután 1952-ben a veszprémi Szemináriumot az ÁVH feloszlatta, gyárba ment dolgozni Budapestre. Szerkezeti lakatos és villanyhegesztő szakmunkás bizonyítványt szerzett, majd  két évig katonáskodott. Mivel főiskolára és egyetemre nem vették fel előélete miatt, megpróbálkozott a rádióbemondói pályával.  1956. augusztus 24-én szólalt meg először élőben a Kossuth Rádióban  s két hónap múlva  a forradalom napjaiban a szabad Kossuth Rádió parlamenti stúdiójában teljesített szolgálatot. " Nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy  november 3-án este én konferáltam be Mindszenty hercegprímás beszédét. És mindvégig mellette ültem a stúdióban. Másnap, vasárnap reggel amikor hajnalban ismét megszólaltak a támadó szovjet harckocsik ágyúi, magam is tanúja voltam Nagy Imre stúdióba való érkezésének, rövid rádióbeszédének és még sok más eseménynek". írta később.   Hamarosan tanári képesítést szerzett, majd magyar nyelvészetből doktorált 1973-ban. Tagja a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, és a Magyar Rádió nyelvi bizottságának, elnökségi tagja az Anyanyelvápolók elnökségének. 1997-ben kapta meg a Kazinczy-díjat.                                                  A 2000. millenniumi esztendőben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. A Mindszenty társaságnak alapító tagja.

Az est folyamán Mohai Gábor Schmitt Pál köztársasági elnök köszöntő sorai után V. Németh Zsolt  államtitkár  levelét olvasta fel az ünnepeltnek népes közönség előtt:

Kedves Ferenc!

      80 kerek évedre gondolva egy Goethe-idézet jut eszembe, amit sok más verssorhoz és gondolathoz hasonlóan mindig a Te hangodon hallok:                                                                                                      "Mit akar? - kérdd meg minden naptól / és minden nap felel majd akkor".                                           Ettől a kérdezz-felelektől tartalmas és kerek a Te nyolcvan éved, s ettől lesz az a többi előtted álló is.        Mit is kívánhatnék még Neked?                                                                                                                      Önző leszek, nem Neked, de magamnak, s mindannyiunknak kívánok még életedből hosszú éveket. Barátaidnak, rokonaidnak, tanítványaidnak, hallgatóidnak, a Mindszenty Társaságnak, a magyar nyelv ügyének kívánok még sokat tudásodból, életszemléletedből, csöndes bölcsességeidből, mennydörgő hangodból, derűs anekdotáidból.                                                                                                   S mivel a magad esti fohásza inkább felajánlás, mint kérés, nyolcvanadik születésnapodon én kérek Neked derűt és egészséget, hosszú, boldog életet. Kívánom, hogy leld örömöd a szolgálatban és a pihenésben, a keresésben és a rátalálásban, a követésben és a magasztalásban!

 Budapest, 2011. január 13.

Üdvözlettel:         V. Németh Zsolt