PROGRAMNAPTÁR
2024. július 20. szombat
HKSzCsPSzV

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31



FACEBOOK

Magyar Értéktár: a gencsi verbunktól a rétesig

  nyomtatási kép

Készülőben a törvény, amely nemzeti értékeinket, nemzeti kincseinket és a hungarikumokat hivatott majd védeni. Minden településen össze kell gyűjteni a helyi értékeket.

A magyar nemzeti értékek, és azokon belül a magyar nemzeti kincsek és a hungarikumok nemzeti örökségünk megőrzendő és egyedülálló részét képezik, magyarságra, valamint a történelmi és a mai Magyarországra jellemző mivoltukkal, különlegességekkel és minőségükkel jelentősen öregbítik hírnevünket, növelhetik megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világban. Ez olvasható abban a törvénytervezetben, amelynek hétfőn zárult le a társadalmi vitája.                                                                                                        

A készülő törvény célja a Magyar Értéktár megalkotása. Ebben a települési, a megyei és az ágazati értéktárak mellett a határon túli értékek gyűjteménye is helyet kap majd.                 

  Az értékleltárakat először a településeken állítják össze. És hogy kik? A tervezet szerint a Települési Értéktár Bizottság tagjai. A települési értékek egy része aztán bekerül a megyei értéktárba, majd az arra méltóak a Magyar Értéktárban is helyet kaphatnak. Ezen kívül az egyes ágazatok is létrehozzák a saját értéktáraikat.

De vajon miből lehet helyi érték?

- Például a gencsi verbunkból - mondja Varga Albin, a hagyományőrzésben jeleskedő település, Gencsapáti művelődési házának vezetője. Az ízig-vérig népművelő rögvest folytatja is a felsorolást: ha rajta múlna, a Szentkút, a gencsapáti karcolt húsvéti tojás, a hagyományokat híven őrző Gencsapáti Legénycéh, de akár a helyi legendákban bővelkedő Ördögkő is helyet kapna a helyi értéktárban. Sőt: az az apáti részen lévő kőkereszt is, amely egy hajdani templom helyét jelöli.   Varga Albin üdvözli a kormányzati szándékot, főleg, ha az értéktár életben tartásához, vagyis a hagyományok őrzéséhez pályázati forrást is szerezhetnek majd a települések. Ő annak is örülne, ha a helyi értékek a helyi iskolai tananyagba is bekerülnének. (A tényszerűség kedvéért tegyük hozzá: az értéktárhoz hasonló kezdeményezés már van a megyében: a Vasi Falvak Kincsestára is a helyi örökség elemeit gyűjti egybe.)        A népművelő azt mondja, a hagyományos gencsi táncnak, a gencsi verbunknak nagy esélye van arra, hogy a megyei értéktárban is előkelő helyen szerepeljen.

 - Ha Magyarszombatfa, akkor első helyen a fazekasságot kell említeni - mondja az amúgy szintén gelencsérként tevékenykedő polgármester, Albert Attila. A 273 lekes település első embere rögtön hozzáteszi azt is, hogy ők a törvénytervezettől függetlenül is fontosnak tartják a helyi értékek számbavételét, így már hozzá is láttak a lajstromozáshoz. Az értékek összeírásába minden magyarszombatfai beleszólhat. Az azonban tényleg nem kérdéses, hogy náluk a fazekasság áll majd az első helyen.  A magyarszombatfai értékek listáján szívesen látnák továbbá a fazekasházat, a településen is átvezető Sárgaliliom tanösvényt, a fa haranglábat, a szeszfőzdét, az Őrség vadállományát bemutató vadászati kiállítást, valamint a faluban működő kecskesajt manufaktúrát. De elképzelhető, hogy a házi lekvárok és - ha egyszer elkészül a megálmodott üzem - az aszalt gyümölcsök és a szárított vargánya is felkerülhet a helyi értékek listájára.                                                                                            

A Magyar Értéktár ötlete a Vidékfejlesztési Minisztériumból származik, V. Németh Zsolt államtitkár nem is titkolja, hogy régóta szívügye az értékmentés.

 Szűkebb pátriájából a vasvári búcsút tartja befutónak, de azt mondja, a vasvári rétesnek - és persze a rétesfesztiválnak is - nagy esélye van a listára kerülésre. 

De akár azok a hegypásztorok is bekerülhetnek az értéktárba, akik elsajátították a zsúpolás tudományát, és megmentették a hegyháti pincéket.

Apropó, Hegyhát: természetesen a hegyháti pálinka is helyi értéknek számít.

De vajon mi minősül nemzeti kincsnek és mi lehet hungarikum?
 
- A nemzeti kincs legfontosabb ismérve, hogy egyedi és megismételhetetlen. Így például a Parlament épülete, a szent korona és a koronázási ékszerek nemzeti kincsek  - mondja az államtitkár.

- És mi a helyzet a hungarikumokkal?

Nos, bár a szürkemarhától a szódavízig, a halasi csipkétől a puliig sok mindent hungarikumként emlegettünk, az igazság az, hogy hivatalosan még nem léteznek hungarikumok. A tervezett törvény ezt is orvosolja majd, hiszen a nemzeti értékek csúcsán szerepelnek majd a hungarikumok, amelyeket a nemzeti értékek közül választ ki a törvény elfogadása után megalakuló Hungarikum Nemzeti Bizottság.

- A hungarikumok tanúsító védjegyet kapnak majd, így minden bizonnyal  nem csak identitáserősítő, de gazdaságélénkítő szerepe is lesz az új törvénynek - érvel V. Németh Zsolt.

 

 

Az államtitkár azt mondja, most összesítik a társadalmi szervezetektől beérkezett javaslatokat, és ha minden jól megy, tavasszal az országgyűlés elfogadhatja a magyar nemzeti értékekről, a magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvényt. Így lehet, hogy karácsonyra minden magyar településen elkészülhet a helyi értékeket tartalmazó leltár.

A védőnői hálózattól a Kodály módszerig

A Magyar Értéktárban természetesen a határon túli magyar közösségek értékei is helyet kapnak.

 

 

Az egyes ágazatok is számba veszik majd az értékeiket. A csak Magyarországon létező védőnői hálózatnak ugyanúgy helye lesz az ágazati listán, mint a Kodály módszernek.

Az értéktárakat  helyi, megyei és országos szinten egyaránt  évente frissíteni fogják.

 

(VN nyomán)