Ezentúl nem a nagyüzemeket segítik az uniós pénzzel

              Vidékfejlesztés mostantól másképp

       A 2013-ig felhasználható vidékfejlesztési pénzek jó része elfogyott a hétéves tervezési 

      ciklus félidejére.Erről is szót ejtett V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár, aki pénteken az

     aprófalvak helyzetéről és jövőjéről rendezett konferencián vett részt Tófejen.

                     A meghívott vendégeket - elsősorban polgármestereket - Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte, majd Vigh László országgyűlési képviselő beszélt arról, hogy a települések most megválasztott vezetőinek nehezebb dolguk lesz, mint elődeiknek, mert túl bürokratikussá vált az önkormányzati rendszer. Példát is mondott: ahhoz, hogy a pacsai kistérség elszámolhasson a támogatásokkal, számos adminisztrációs kötelezettség mellett térképvázlatokat kellett beadni arról, hol kaszáltak a közmunkások. A paksamétát ráadásul egy pesti könyvelőirodába kellett vinni, mert az végezte az ellenőrzést. Vigh László szerint ilyesmire nincs szükség, s jelezte: a kormány a bürokrácia csökkentését tűzte ki célul.

A konferencián ezt követően videofelvételen nézték meg a résztvevők, hogyan fejleszti települését a szabolcsi Rozsály önkormányzata. A 800 lelkes falu saját tulajdonú földjeinek hasznosításával, s a szociális földprogram segítségével mutat jó példát.

A helyi termékek előállításának, valamint a családi gazdaságok és kisüzemek fejlesztésének fontosságát V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár is kiemelte előadásában. Az agrártámogatásokról elmondta: a 2007-től 2013-ig terjedő uniós tervezési időszakban hazánk 1300 milliárd forint mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatást használhat fel, ugyanakkor már félidőre lekötötték a pénz jelentős részét az előző kormány céljainak megfelelően. Az új kabinet prioritásai szerint már csak 100-150 milliárd forintot lehet elkölteni. Az eddigi támogatásokat jórészt a tömegtermelésre, az automatizált nagyüzemi centrumokra fordították. Ennek a politikának tragikusak a hatásai, foglalt állást tófeji előadásában V. Németh Zsolt. Az új kormány viszont a kis- és közepes családi gazdaságokat támogatná. Egyrészt, mert tőlük várja a növényvédőszermaradvány-mentes élelmiszereket, másrészt, mert így több munkahelyet lehet megtartani, ez a falu fennmaradását szolgálja, mutatott rá az államtitkár.

      Az eddigi intézkedések közül kiemelte a kistermelői rendeletet: a gazdák 40 kilométeres körzetben szabadon értékesíthetik a nyers húst, a tojást, a tejet, a füstölt kolbászt, a sajtot. A vágóhidakra vonatkozó rendeletben csökkentették az adminisztrációs terheket, újra szabaddá tették a disznóvágást, a közbeszerzési törvényben pedig módot adtak rá, hogy a helyi termelők eladhassák termékeiket a településen működő óvodának, iskolának, szociális intézménynek. Piaci és főút melletti elárusítóhelyekre is kiírnak pályázatot, valódi (mint elhangzott, nem banántermelő) kistermelőknek. V. Németh Zsolt úgy látja: a vidék felemelkedésének záloga, ha újra értéke lesz a helyi termékeknek, ezért amennyire lehet, csökkentik ezeknek az adóterheit.

PARÓDIÁVÁ VÁLT A LEADER

Változtatatna a Leader-program szabályain a kormány. Az államtitkár szerint a Nyugaton sikeres vidékfejlesztési eszköz nálunk az eredeti szándékok paródiájává vált. Durva politikai beavatkozások közepette jöttek létre a Leader-közösségek, amelyek a jövőben csak egyesületi formában, nyitottan működhetnének, hogy a program ne egy belsô kör biznisze legyen. A Leader-támogatásokat szépészeti beavatkozások helyett (szökôkutak, térburkolatok) a helyi gazdaságra fordítanák.

(Zalai Hírlap nyomán)