KÖZÖSSÉGI GONDOSKODÁS

- a kis-, közepes vállalkozásokra alapozzák a vidékfejlesztést

V. Németh Zsolt  a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint a kormányzati döntések alapvetően arra irányulnak, hogy feléledjen a helyi közösségek elmúló félben lévő öngondoskodási képessége.

A z új tárca elnevezésével is azt kívánták jelezni,  hogy a minisztériumhoz tartozó területek szerves egységet alkotnak, alapvetően  pedig egyetlen célt, a vidék komplex fejlesztését szolgálják.             Ennek elérésében a mezőgazdaság kiemelkedően fontos eszköz, szerepe azonban nem korlátozódhat csak a termelésre, működése során a helyi közösségek érdekében a környezet-karbantartási és munkahely teremtési feladatait is figyelembe kell venni.  E többletfeladatok miatt jogosult támogatásra, ám az elmúlt években nem e logika szerint működött a rendszer. A támogatások alapvetően a termelést segítették, a prioritások között nem jelent meg a falu fennmaradása, az életminőség javítása. A tömegtermelést folytató mezőgazdasági  centrumok működése csekély pozitív hatást gyakorol a környezetében  lakók életére, a korszerű technológiával zajló termelés ugyanis egyre  kevesebb élőmunkát igényel.

  Ez viszont nem biztosítja a vidék megmaradását, s V. Németh Zsolt szerint a  kormány ezért gondolta úgy, hogy irányváltást hajt végre. Ennek szellemében a támogatott körben egyre inkább a nagyüzemeknél magasabb foglalkoztatási potenciállal rendelkező kis, és közepes , illetve a családi vállalkozások  kerülnek előtérbe.  A kormányzati döntésekben ez már megmutatkozik.  A  Nemzeti földalap létrehozása  egyrészt a spekulációk kiküszöbölését, másrészt azt kívánja szolgálni, hogy a családot vállaló fiatal gazdák birtokhoz jussanak. A gazdaságátadás illetékmentessé tétele ugyancsak sokat segíthet az ifjú szakembereknek. A helyi gazdálkodók érdekében a közétkeztetésben eltörölték a közbeszerzést, így például az óvodák, iskolák, szociális intézmények immár közvetlenül a termelőtől tudják megvásárolni a szükséges élelmiszert.  Ennek okán született döntés a kistermelői értékesítés felszabadításáról, és a pálinka jövedéki adójának eltörléséről, a magánfőzés szabaddá tételéről.

ezek mind arra irányulnak, hogy ismét feléledjen a helyi közösségek  elmúló félben lévő öngondoskodási képessége, hogy olyan, a háztáji gazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek és termékek kerüljenek ismét előtérbe, amelyek az elmúlt időszakban leértékelődtek. 

" Az a normális, mikor a helyi terméket helyben használják fel, és  a felesleget adják tovább." Ez egyrészt biztosítja a helybeliek jövedelemszerzését, másrészt  környezetvédelmi szempontból is fontos, hiszen egy termék nem utazik keresztbe és kasul az országban.

A helyi igényeknek jobban megfelelő Leader programokat  fognak támogatni gyorsabb és hatékonyabb  pályázati rendszerben.

Sajnos az e célok elérését támogató EU-s alap  80 %-át  az előző kormány már elköltötte, így a következő három évre  csak 200-250 milliárd forint juthat csak, így még egy okkal több van a  szűkös források hatékony felhasználására.

                                                                                                                 ( A VN 2010.10.04-i cikke nyomán)